Az elemző a Világgazdaságnak azt mondta, hogy a 2023-as évre 15,5 százalékos átlagbér-emelkedést vár, a 18,3 százalékos éves átlagos infláció mellett ez 2,3 százalékos reálbércsökkenésnek felel meg. Ezen adatok ismeretében megállapítható, hogy a fizetések értéke stagnál, csak minimális növekedés tapasztalható.

A következő évben azonban már kedvezőbb számok várhatók. 2024-ben valószínűleg tovább csökken az infláció, Molnár Dániel szerint akár 5-6 százalékra is süllyedhet, amivel fennmaradhat a 10 százalék feletti bérdinamika. Az elemző úgy véli, ezt az idei, éves átlagban magas áremelkedésből következő inflációs várakozások is biztosítják (miközben az áremelkedés üteme várhatóan jövőre sem tér még vissza a jegybanki célsávba), továbbá jelentős szerepe lesz a minimálbér és a garantált bérminimum év eleji emelésének is. Fontos lenne emellett, hogy javuljon a vállalatok termelékenysége is, itt viszont problémát okozhat, hogy a magas kamatkörnyezetben nehéz az ehhez szükséges forrásokat előteremteni.

A lap azt írja, hogy a versenyszférában májusban 20 százalékkal nőtt az átlagkereset, ezért abban a szektorban akár már júliusban is nőhettek a reálkeresetek a 18,4 százalékos infláció mellett. A kormány augusztusra 15 százalék körüli inflációs adatot jelzett előre, és ha ez valóban megvalósul, akkor

ismét többet érhet a fizetés.

Ez azonban nem jelenti automatikusan azt, hogy minden szakmában, ágazatban bérnövekedés lesz, a legfontosabb tényező az infláció folyamatos visszaesése, amely 2-3 százalékpontos havi csökkenéssel októberben már 10 százalék alá mehet.

Tavaly Magyarországon 2,6 százalékkal nőtt a reálkereset értéke, a rajtunk kívüli uniós országok közül egyedül Bulgáriában emelkedett még a fizetések értéke. A környezetünkben Csehországban 9,8, Lengyelországban 1,4, Romániában 0,2, míg Szlovákiában 5,3 százalékkal csökkent az átlagos kereset vásárlóereje, míg az EU-s átlag 4,5 százalékos csökkenést mutatott.

Az idei első negyedévben itthon 11,7 százalékkal csökkent az átlagkereset reálértéke.

Csehországban 10,4, Lengyelországban 5,4, míg Szlovákiában 7,3 százalékkal esett vissza a keresetek értéke, Romániában pedig 1,2 százalékkal nőttek.