eur:
408.04
usd:
375.18
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Az Európai Központi Bank frankfurti székháza a Majna partján a koronavírus-járvány idején, 2020. május 1-jén.
Nyitókép: MTI/AP/Michael Probst

Az EKB is tovább emelt a kamatokon

Az Európai Központi Bank Kormányzótanácsa csütörtöki ülésén 25 bázisponttal emelte a három irányadó eurókamatot.

A döntésnek megfelelően az irányadó refinanszírozási műveletek kamatlába 4,25 százalékra, az aktív oldali rendelkezésre állás kamatlába 4,50 százalékra és a betéti rendelkezésre állás kamatlába 3,75 százalékra emelkedik 2023. augusztus 2-i hatállyal.

Az EKB döntése megfelelt a többségi piaci várakozásoknak. Előző, júniusi kamatdöntő ülésén az EKB ugyancsak 25 bázisponttal emelte a három irányadó eurókamatot.

A bejelentés indoklásában az EKB hangsúlyozta, hogy

az infláció folyamatosan csökken, de továbbra is arra lehet számítani, hogy túl sokáig túl magas marad.

A Kormányzótanács feltett szándéka, hogy biztosítsa az infláció időben való visszatérését a középtávú 2 százalékos céljához - áll a közleményben.

Az utolsó értekezlet óta megfigyelhető folyamatok támogatják a várakozást, amely szerint az infláció az év hátralevő részében tovább esik, de huzamos ideig a cél fölött marad. Miközben egyes mérőszámok az enyhülés jeleit mutatják, az inflációs alapmutatók mindent egybevéve továbbra is magasak. A múltbeli kamatemelések hatása továbbra is teljes erővel átgyűrűzik: a finanszírozási feltételek ismét szigorodtak, egyre jobban visszafogják a keresletet, ami fontos tényező abban, hogy az infláció visszatérjen a célhoz - olvasható az EKB közleményében.

A Kormányzótanács jövőbeli döntései garantálják, hogy az EKB irányadó kamatait megfelelően restriktív szinten határozzák meg, amíg az infláció visszatér a 2 százalékos középtávú célhoz.

A kötelező tartalék kamatozását 0 százalékon állapították meg.

Az eszközvásárlási program (APP) egyenletes, kiszámítható ütemben csökken, mivel

az eurórendszer a lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztéseket már nem fekteti be újra.

A pandémiás vészhelyzeti vásárlási programot (PEPP) illetően a Kormányzótanácsnak az a szándéka, hogy legalább 2024 végéig újra befekteti a programban vásárolt, lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztéseket. A PEPP-portfólió jövőbeli kifutását mindenesetre úgy kezeli, hogy elkerülje a megfelelő monetáris politikai alapállással való interferenciát.

Az EKB közleménye szerint ahogy a bankok törlesztik a célzott, hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek során felvett összegeket, a Kormányzótanács rendszeresen értékelni fogja, hogy a célzott hitelműveletek és a folyamatban levő visszafizetésük miként járul hozzá monetáris politikájának alapállásához.

A Kormányzótanács megbízatásának keretén belül készen áll valamennyi eszközének kiigazítására annak érdekében, hogy az infláció középtávon visszatérjen a 2 százalékos céljához, és hogy megőrizze a monetáris politikai transzmisszió zökkenőmentes működését. Emellett a transzmisszióvédelmi eszköz is rendelkezésre áll az olyan indokolatlan, rendezetlen piaci dinamikák elhárításához, amelyek komolyan fenyegetik a monetáris politikának az euróövezeti országokba való transzmisszióját, lehetővé téve így a Kormányzótanácsnak, hogy árstabilitási megbízatását sikeresebben teljesítse - áll a közleményben.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 4. 20:22
×
×
×
×