Infostart.hu
eur:
362.48
usd:
312.47
bux:
131525.88
2026. május 19. kedd Ivó, Milán
Battery innovation for cleaner, greener, electric vehicles, lithium
Nyitókép: Just_Super/Getty Images

Eldőlt: jönnek a szigorúbb akkumulátoros és elemes szabályok

Csaknem egyhangú szavazással, Magyarország támogatásával fogadta el hétfőn Európai Tanács az elemekre és akkumulátorokra, valamint ezek hulladékaira vonatkozó fenntarthatósági szabályokat szigorító új rendeletet.

A rendelet az elemek, illetve akkumulátorok teljes életciklusát szabályozni fogja – a gyártástól az újrahasználatig és az újrafeldolgozásig –, valamint biztosítani fogja, hogy azok biztonságosak, fenntarthatók és versenyképesek legyenek - írta a Portfolio.

A Tanács oldalán elérhető szavazási összesítő szerint csak Bulgária és Szlovénia tartózkodott (bár elég lett volna 15 ország támogatása is).

Az összes elemet, akkumulátort érintik a változások: gombelemek, ceruzaelemek, a telefonokat töltő "külső akkumulátorok", a rollerekben is használt kis, illetve az autókban és ipari gépekben használt nagy akkumulátorokra vonatkoznak az új szabályok. Ezek célja, hogy elő lehessen mozdítani a körforgásos gazdaságot az elemek, illetve akkumulátorok teljes életciklusára vonatkozó szabályozás révén.

A rendelet szerint

2027-re a készülékekbe beépített hordozható elemeknek, illetve akkumulátoroknak a végfelhasználó által eltávolíthatónak és cserélhetőnek kell lenniük.

A könnyű szállítóeszközökben használt akkumulátorok esetében követelmény lesz, hogy független szakember által cserélhetők legyenek.

Meg kell jeleníteni a címkéken is az újrafelhasználási adatokat és kötelező lesz az elektronikus „elem-, illetve akkumulátorútlevél”, valamint QR-kód használata. A címkézésre vonatkozó követelmények 2026-tól, a QR-kód pedig 2027-től lesznek alkalmazandók.

A rendelet előírja az újrafeldolgozott tartalom kötelező minimumszintjét az ipari elemekre, illetve akkumulátorokra, az SLI-akkumulátorokra (a gyújtást biztosítják járművekben, gépekben), valamint az elektromosjármű-akkumulátorokra vonatkozóan. Ez kezdetben 16 százalék a kobalt, 85 százalék az ólom, 6 százalék a lítium és 6 százalék a nikkel esetében.

A nikkel-kadmium akkumulátorok esetében 2025 végére 80 százalékos, az egyéb hulladékelemek, illetve -akkumulátorok esetében pedig 2025 végére 50 százalékos újrafeldolgozási hatékonysági célkitűzés szerepel az előírásban.

A rendelet a lítiumnak a hulladékká vált elemekből, illetve akkumulátorokból való hasznosítására vonatkozó célértéket 2027 végére 50 százalékban, 2031 végére vonatkozóan pedig 80 százalékban határozza meg.

Az Európai Tanács hétfői szavazásával az elfogadás folyamata lezárult. A rendeletet most a Tanács és az Európai Parlament aláírja. A rendelet ezután kihirdetésre kerül az EU Hivatalos Lapjában, majd 20 nappal később hatályba lép.

Címlapról ajánljuk
Magosz-figyelmeztetés: a veszélyhelyzet végével megszűnt az ukrán import tilalma is

Magosz-figyelmeztetés: a veszélyhelyzet végével megszűnt az ukrán import tilalma is

Május 13-ával hatályukat vesztették a veszélyhelyzeti rendeletek, köztük az is, amely tiltotta az ukrán agrártermékek behozatalát – figyelmeztet a Magosz. Több mint 20 ukrán termék, például gabonák és baromfi importja vált lehetővé, ami hátrányosan érinti a gazdákat Cseh Tibor András, a szervezet főtitkára szerint.

Kegyelmi botrány: most újra Magyar Péternél pattog a labda, majd Sulyok Tamásnál fog

Nyilvánosságra hozta a kormány a kegyelmi botrány iratainak egy részét. Ezt Magyar Péter miniszterelnök jelentette be rendkívüli sajtótájékoztatóján. Az elhangzottakra már az államfő és a Fidesz is reagált. Sulyok Tamás közölte: átadja Magyar Péternek a nála lévő dokumentumokat, ha „hivatalos felkérést kap rá”. Két ügyvéd is reagált.
Magyar-kormány: egyre közelebb a magyar EU-források kiszabadítása; teljesítette egy ígéretét a miniszterelnök

Magyar-kormány: egyre közelebb a magyar EU-források kiszabadítása; teljesítette egy ígéretét a miniszterelnök

Magyar Péter kormánya hétfőn tartotta második ülését, amelyen több érzékeny területen – köztük a költségvetés, az egészségügy, a paksi atomerőmű és az MTVA működése kapcsán – soron kívüli vizsgálatot rendelt el. A kabinet szerint az Orbán-kormány eltitkolt tételekkel és valótlan adatokkal hagyta hátra az idei büdzsét, amit a Fidesz–KDNP visszautasított. Közjogi feszültséget okozott, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnök megtagadta a lemondást, a miniszterelnök pedig ismét távozásra szólította fel. A külpolitikai irányváltás részeként magyar–ukrán tárgyalások indulnak a kárpátaljai magyarok jogairól, Magyar Péter első hivatalos külföldi útja pedig Lengyelországba vezet. A keddi napot várhatóan újabb bejelentések határozzák meg: Magyar Péter kedd reggel újabb részleteket osztott meg a nyilvánossággal a 2024-ben kirobbant ügyhöz kapcsolódó, a bicskei gyermekotthonban történt elnöki kegyelemről. A kormányalakításról és a kapcsolódó döntésekről folyamatosan frissülő tudósításban számolunk be.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×