2022-ben a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság 13 889 munkáltatót ellenőrzött. Az ellenőrzések 36 százalékát az építőipari ágazatban tartották, vagyis a szektor valamivel több mint 5000 vállalkozást érintette. Koji László szerint a vizsgálat szomorú konklúziója, hasonlóan a megelőző évhez, hogy az összes feketén foglalkoztatott munkavállaló 51 százaléka (4148 fő) az építőiparból kerül ki. Nem is beszélve az egyéb munkaügyi hiányosságokról, amik bírságolhatók.

A tetten ért építőipari vállalkozások a legtöbb esetben elismerték a foglalkoztatással kapcsolatos hiányosságokat. A hatóság sokszor tapasztalják, hogy a munkáltatók kivárnak a bejelentés megtételével, bíznak az ellenőrzések elmaradásában, miközben minden elő van készítve, hisz az ellenőrzés megkezdését követő rövid időn belül be is jelentik az ellenőrzés napjára a munkavállalót, ezzel mintegy elismerve a szabálytalanságot. Az ÉVOSZ elnöke szerint az ellenőrzés végzők egyébként rendkívül rutinosak, ezért kár is a mellébeszélés.

A 2021. évben bevezetett új szabályozás szerint, a bejelentés nélküli foglalkoztatás esetén a foglalkoztatás-felügyeleti hatóságnak kötelezni kell a munkáltatót az ellenőrzés napjától számított 30 napos visszamenőleges bejelentésre, így az ilyen „trükkök” már nem sokat érnek. A lebukás emellett pénzbírságot is maga után von – tette hozzá Koji László. Sőt, egy minősített szint felett a vállalkozás az építési közbeszerzési eljárásokból is kizárható a későbbiekben. Bár a tapasztalat az, hogy a feketén foglalkoztatás a mikro- és kisvállalkozások körében dívik, azok pedig – a közepes és nagy vállalkozásoknál – kevésbé vesznek részt a közbeszerzési eljárásokban – jegyezte meg a szövetség elnöke.

A legtöbb fekete foglalkoztatás vagy hibás részfoglalkoztatású bejelentés a segédmunkás és a betanított munkavállalói kör esetében fordul elő. A szakmunkásokhoz és a mérnökökhöz a munkaadók ugynis jobban ragaszkodnak, aminek most már elengedhetetlen formája, hogy legálisan bejelentettek legyenek, amit értelemszerűen a munkavállalók is elvárnak.