A február–áprilisi háromhónapos időszakban a foglalkoztatottak létszáma az egy évvel korábbinál 14 ezerrel több, 4 millió 698 ezer volt – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Míg a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 17 ezerrel, a külföldön dolgozóké pedig 6 ezerrel nőtt, addig a közfoglalkoztatottaké 9 ezerrel csökkent.

15–64 évesek közül 4 millió 581 ezren minősültek foglalkoztatottnak, a korcsoportra jellemző foglalkoztatási ráta 74,3 százalék volt.

A 2023. február–áprilisi háromhónapos időszakban a 15–74 éves munkanélküliek száma 27 ezerrel 197 ezer főre, míg a munkanélküliségi ráta 0,5 százalékponttal 4,0 százalékra nőtt.

A férfiak körében a munkanélküliek száma 106 ezer volt, munkanélküliségi rátájuk 0,4 százalékponttal 4,1 százalékra emelkedett. A nőknél a munkanélküliek száma 91 ezer fő volt, munkanélküliségi rátájuk 0,7 százalékponttal, 4,0 százalékra nőtt.

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium – értékelve a legfrissebb statisztikai adatokat – emlékeztetett: 2010 óta már 1 millióval dolgoznak többen, a foglalkoztatottság folyamatosan emelkedik, a 74,6 százalékos foglalkoztatási ráta meghaladja az uniós átlagot.

A kormány intézkedései hatékonyan és eredményesen védik meg a családokat és a munkahelyeket. Ezt segítik az államilag támogatott vállalati hitelek is, amelyek már több mint 3100 milliárd forint likviditási forrást tesznek elérhetővé a gazdasági szereplők számára. 2023-ban a Baross Gábor újraiparosítási hitelprogram, a Baross Gábor tőkeprogram és a Széchenyi kártya program, valamint a kamatstop összességében mintegy 2 százalékponttal járul hozzá a növekedéshez, a recesszió kivédéséhez és a foglalkoztatás bővüléséhez – írja mások mellett a tárca.

A kormány célja, hogy fenntartsa a dinamikus gazdasági növekedést és a magas beruházási aktivitást, 2030-ra jelentősen növelje a foglalkoztatottak arányát. Ez azt jelenti, hogy nagyságrendileg 500 ezerrel szükséges növelni a munkavállalók számát. A munkaerő-keresletet a kormány a magyar lakosság gazdasági aktivitásának növelésével, az inaktívak munkaerőpiacra történő bevonásával tervezi kielégíteni. Magyarországon ma több mint 300 ezer főre tehető a munkaerőpiaci tartalék lélekszáma, őket a képzések és átképzések erősítésével lehetséges bevonni a munkaerőpiacra. Jelentős potenciált jelent a 25 év alattiak és a 65 év felettiek aktivitásának növelése.

A kormány határozott elvi döntése szerint külföldi munkaerő alkalmazására csak akkor kerülhet sor, ha magyar munkaerővel már nem tölthetők be az üres álláshelyek. A vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról szóló törvényjavaslat célja is az, hogy az elhúzódó háborús helyzetben is tovább erősítse a magyar munkahelyek védelmét, a foglalkoztatás növelését és a munkaalapú társadalom megerősítését – zárul a GFM közleménye.