Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Gabonát öntenek le teherautóról a dél-ukrajnai, Duna-menti Izmajil kikötőjében 2023. január 26-án, az Ukrajna elleni orosz háború alatt. A kikötő az ukrán gabonaexport egyik kapuja. A kivitel veszélybe kerül, ha az oroszok nem újítják meg a gabona külföldre szállítását a fekete-tengeri ukrán kikötőkből engedélyező, a közeljövőben lejáró megállapodást.
Nyitókép: Andrij Kravcsenko

Nagy István: uniós rendelet váltja a tagállami rendeleteket az ukrán agrártermékek importtilalma ügyében

A tárcavezető a sajtótájékoztatón hangsúlyozta, Magyarország nem hagy nyitva semmilyen kiskaput, és nem engedi továbbra sem, hogy az ukrán gabona ellenőrizetlen módon jusson be az országba.

Szombaton lépett életbe az az uniós rendelet, amely felváltja a tagállami rendeleteket az ukrán gabonaimport ügyében - jelentette ki az agrárminiszter a záhonyi magyar-ukrán határátkelőhelyen tartott sajtótájékoztatóján.

Nagy István jó hírnek nevezte, hogy

Ukrajnából származó gabonát továbbra sem lehet Magyarország területére beszállítani és itt forgalmazni,

vagyis ezzel együtt érvényben maradnak a búzára, a kukoricára, a repcére és a napraforgóra vonatkozó korábbi szabályozások.

Ugyanolyan szigorúan és rendezetten történik ennek a rendeletnek a betartatása, mint a tagállami hatáskörben meghozott intézkedéseké - hangsúlyozta a tárcavezető.

Az agrárminiszter úgy értékelte, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Bulgária és Románia összefogása meghátrálásra késztette a brüsszeli bürokratákat.

"Végre megértették azt, hogy olyan nagyfokú belső piaci zavart okoz az ukrán mezőgazdasági termék beáramlása az Európai Unióba, hogy azt mindenképpen kezelni kell" - fogalmazott Nagy István.

Emlékeztetett arra, Magyarország sokszor felhívta Brüsszel figyelmét a korlátozó intézkedések szükségességére, de kérése mindeddig "süket fülekre talált". Az öt tagállam bátor döntése, vagyis az egyedi importtilalom hatására azonban Brüsszelben is belátták a közös fellépés fontosságát - mondta.

Hozzátette,

az uniós rendelet nem szabályozza a május 2. előtti szerződések kötelezettségeit, ezért a korábbi kontraktusokra a magyar rendelet vonatkozik.

Az agrárminiszter reményét fejezte ki, hogy ezzel a döntéssel végre megindulhat a magyar gabonakereskedelem, és a hazai termelők gabonája olyan piacokra kerülhet, ahová a gazdálkodók szánták.

Megjegyezte, szóbeli megállapodás van arról, hogy ezt az uniós eljárást június 5. után is fenntartja az EU, erre vonatkozóan azonban

írásbeli nyilatkozatot vár a brüsszeli döntéshozóktól a magyar agrártárca.

Ahhoz, hogy öt ország elálljon a saját tagállami döntéseitől, kellő garanciák kellenek - jelentette ki Nagy István.

A tranzitszállítások biztosítottak, a szolidaritási folyosó működik, a határon belépő szállítmányokat dokumentálják, ellenőrzik, plombálják és szigorúan nyomon követik egészen addig, amíg ki nem lépnek az országból - ismertette.

Nagy István közölte, mindenképpen azt kell elérni, hogy az Európába beáramló, sokkal olcsóbb termelési körülmények mellett előállított ukrán gabona a hagyományos piacaira jusson el, és ne borítsa fel a teljes EU-piacot. Ehhez azonban szükség van a tengeri útvonalak felszabadítására, valamint a tengeri kikötők kapacitásának növelésére is - fűzte hozzá.

Címlapról ajánljuk
Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Az Országgyűlés 2025-ben is sok szenvedélyes vitát folytatott le és számos fontos jogszabályt alkotott meg, amelyekről – a napirend előtti felszólalásokról, az interpellációkról, a kérdésekről, az azonnali kérdésekről, az általános vitákról, a határozathozatalokról és a bizottsági ülésekről – év közben részletesen beszámolt az InfoRádió, most a leglényegesebb idei parlamenti történéseket és döntéseket idézi fel ez az összeállítás.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×