eur:
396.84
usd:
355.48
bux:
74510.83
2024. szeptember 29. vasárnap Mihály
Vlagyimir Putyin orosz elnök a Valerij Falkov orosz tudományos és felsőoktatási miniszterrel folytatott megbeszélése közben Moszkvában 2023. január 3-án.
Nyitókép: MTI/AP/Kreml/Aleksey Babushkin

Szakértő: idén bontakoznak ki Oroszországban az európai szankciók hatásai

Az orosz költségvetés jelen pillanatban a tartalékait éli fel, ám a szankciók pontos hatása egyelőre nem felmérhető. A finanszírozáshoz lépniük kell, de "széles a pálya" - mondta az InfoRádiónak Deák András György, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa.

Egy év nagyon kevés idő ilyesféle gazdasági szankciók lemérésére Deák András György, az NKE tudományos főmunkatársa szerint; amely szankciókat például februárban bevezettek, azok is csak tavasz végére, nyár elejére léptek életbe, azokról a szankciókról pedig kép sem lehet - például az olajszankciók -, amelyeket még csak tavaly decemberben vezettek be.

Két hatás azért lehetett.

  1. Kialakult és nagyjából augusztusig tartott tavaly egy háborús nyersanyagpiaci pánik, és valóban soha nem látott mértékben növelte az orosz bevételeket a külkereskedelmi és a folyó fizetési mérleg tekintetében, ami tompította az orosz gazdaságot ért negatív hatásokat, ám ez a hatás 2023-ban már nem fog jelentkezni.
  2. A háborúk hatására megannyi kapcsolat megszakadt, a pénzpiaci forgalomból kiszakadt Oroszország, logisztikai problémái voltak.

"Ezen két hatás eredőjeként alakult ki egy bő 2 százalékos reálgazdasági GDP-csökkenés 2022 teljes évében Oroszországban" - mondta Deák András György, aki szerint a hatásokat csak az idei év elején látjuk kibontakozni.

Az orosz költségvetésről úgy vélekedett, "a tavalyi év viszonylag jó volt".

"Soha annyi szénhidrogén-bevételük nem volt, mint abban az évben. A költségvetési viszonyokban szerepet játszott az is, hogy a háborúra tekintettel pótadókat vetettek ki, tehát a tavalyi évben tudták fedezni azt a plusz költést, ami a háborúból fakadt. Az idei évben viszont ez nem látszik. Maga a költségvetési tervezés is visszafogottabb volt, mint a tavalyi, kisebb bevétellel számoltak, közben pedig

az év első két hónapjában összehozták a teljes éves hiányt."

Deák András György rámutatott, a bevételi oldalon is problémák vannak tehát, de a kiadási oldal is "nagyon elszaladt"; a 2023-as költségvetési tervezetet "nagyjából el lehet felejteni, az nem fog megvalósulni".

Arra a kérdésre, hogy mi történik, ha elfogynak az orosz költségvetési tartalékok, a szakértő úgy válaszolt, hogy ezt még nem lehet tudni, ez egy dilemma az orosz vezetésben is.

Moszkva:

  • ahonnan még tud, felvehet hiteleket,
  • másik lehetőségként nyomtathat pénzt, bár ez inflációhoz vezet,
  • vagy az is szóba jöhet, hogy visszafogja a harctéri cselekményeket.

Ennek a háromnak valamiféle hibridjéből alakulhat ki a megoldás.

Azt azért a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa aláhúzta, hogy a háború költségeit Oroszország rövid távon elő tudja teremteni - igaz, nem tudjuk, meddig tart a rövid táv. Az eladósodás például megoldás lehet, hiszen

maga az orosz állami költségvetés jelenleg nem eladósodott,

a nemzeti össztermék 20 százaléka alatt van a büdzsé adósságállománya, tehát "széles a pálya". A kérdés az, hogy honnan tud bevonni külső forrást, illetve számolnia kell azzal, hogy ennek a költsége nyilvánvalóan nagyon magas lesz - zárta gondolatait.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Vasárnap Ausztria választ: a Szabadságpárt visszatérhet a csúcsra

Épp hogy csak túljutott Ausztria a rendkívüli károkat okozó áradások nehezén, az ország a hét végén újabb, ezúttal politikai megméretés előtt áll. Több mint 6,3 millióan járulhatnak a szavazóurnák elé, hogy újabb öt évre új parlamentet, illetve új kormányt válasszanak.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.09.30. hétfő, 18:00
Kövér László
az Országgyűlés elnöke
Harmadik világháborúval riogatott Trump, egyetlen döntéssel meg lehetne rengetni Oroszországot – Ukrajnai háborús híreink szombaton

Harmadik világháborúval riogatott Trump, egyetlen döntéssel meg lehetne rengetni Oroszországot – Ukrajnai háborús híreink szombaton

Donald Trump republikánus amerikai elnökjelölt és Volodimir Zelenszkij ukrán államfő a New York-i Trump Towerben folytattak beszélgetést. A találkozó után Trump azt írta saját közösségi platformján, a Truth Social-ön, ha nem ő győz az elnökválasztáson, jön a harmadik világháború. Az elmúlt hónapok legfontosabb kérdése, hogy az európai vezetők és az Egyesült Államok döntéshozói engedélyezik-e Kijevnek, hogy a Nyugattól kapott modern fegyverrendszereket bevessék Oroszország területe ellen. Az amerikai Institute for the Study of War (ISW) intézet írt egy elemzést, hogy miért lenne fontos egy ilyen lépést megtenniük Ukrajna szövetségeseinek. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×