Infostart.hu
eur:
386.72
usd:
328.6
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Vlagyimir Putyin orosz elnök a Valerij Falkov orosz tudományos és felsőoktatási miniszterrel folytatott megbeszélése közben Moszkvában 2023. január 3-án.
Nyitókép: MTI/AP/Kreml/Aleksey Babushkin

Szakértő: idén bontakoznak ki Oroszországban az európai szankciók hatásai

Az orosz költségvetés jelen pillanatban a tartalékait éli fel, ám a szankciók pontos hatása egyelőre nem felmérhető. A finanszírozáshoz lépniük kell, de "széles a pálya" - mondta az InfoRádiónak Deák András György, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa.

Egy év nagyon kevés idő ilyesféle gazdasági szankciók lemérésére Deák András György, az NKE tudományos főmunkatársa szerint; amely szankciókat például februárban bevezettek, azok is csak tavasz végére, nyár elejére léptek életbe, azokról a szankciókról pedig kép sem lehet - például az olajszankciók -, amelyeket még csak tavaly decemberben vezettek be.

Két hatás azért lehetett.

  1. Kialakult és nagyjából augusztusig tartott tavaly egy háborús nyersanyagpiaci pánik, és valóban soha nem látott mértékben növelte az orosz bevételeket a külkereskedelmi és a folyó fizetési mérleg tekintetében, ami tompította az orosz gazdaságot ért negatív hatásokat, ám ez a hatás 2023-ban már nem fog jelentkezni.
  2. A háborúk hatására megannyi kapcsolat megszakadt, a pénzpiaci forgalomból kiszakadt Oroszország, logisztikai problémái voltak.

"Ezen két hatás eredőjeként alakult ki egy bő 2 százalékos reálgazdasági GDP-csökkenés 2022 teljes évében Oroszországban" - mondta Deák András György, aki szerint a hatásokat csak az idei év elején látjuk kibontakozni.

Az orosz költségvetésről úgy vélekedett, "a tavalyi év viszonylag jó volt".

"Soha annyi szénhidrogén-bevételük nem volt, mint abban az évben. A költségvetési viszonyokban szerepet játszott az is, hogy a háborúra tekintettel pótadókat vetettek ki, tehát a tavalyi évben tudták fedezni azt a plusz költést, ami a háborúból fakadt. Az idei évben viszont ez nem látszik. Maga a költségvetési tervezés is visszafogottabb volt, mint a tavalyi, kisebb bevétellel számoltak, közben pedig

az év első két hónapjában összehozták a teljes éves hiányt."

Deák András György rámutatott, a bevételi oldalon is problémák vannak tehát, de a kiadási oldal is "nagyon elszaladt"; a 2023-as költségvetési tervezetet "nagyjából el lehet felejteni, az nem fog megvalósulni".

Arra a kérdésre, hogy mi történik, ha elfogynak az orosz költségvetési tartalékok, a szakértő úgy válaszolt, hogy ezt még nem lehet tudni, ez egy dilemma az orosz vezetésben is.

Moszkva:

  • ahonnan még tud, felvehet hiteleket,
  • másik lehetőségként nyomtathat pénzt, bár ez inflációhoz vezet,
  • vagy az is szóba jöhet, hogy visszafogja a harctéri cselekményeket.

Ennek a háromnak valamiféle hibridjéből alakulhat ki a megoldás.

Azt azért a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa aláhúzta, hogy a háború költségeit Oroszország rövid távon elő tudja teremteni - igaz, nem tudjuk, meddig tart a rövid táv. Az eladósodás például megoldás lehet, hiszen

maga az orosz állami költségvetés jelenleg nem eladósodott,

a nemzeti össztermék 20 százaléka alatt van a büdzsé adósságállománya, tehát "széles a pálya". A kérdés az, hogy honnan tud bevonni külső forrást, illetve számolnia kell azzal, hogy ennek a költsége nyilvánvalóan nagyon magas lesz - zárta gondolatait.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×