Infostart.hu
eur:
376.07
usd:
319.24
bux:
126168.67
2026. február 25. szerda Géza
Vlagyimir Putyin orosz elnök a Valerij Falkov orosz tudományos és felsőoktatási miniszterrel folytatott megbeszélése közben Moszkvában 2023. január 3-án.
Nyitókép: MTI/AP/Kreml/Aleksey Babushkin

Szakértő: idén bontakoznak ki Oroszországban az európai szankciók hatásai

Az orosz költségvetés jelen pillanatban a tartalékait éli fel, ám a szankciók pontos hatása egyelőre nem felmérhető. A finanszírozáshoz lépniük kell, de "széles a pálya" - mondta az InfoRádiónak Deák András György, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa.

Egy év nagyon kevés idő ilyesféle gazdasági szankciók lemérésére Deák András György, az NKE tudományos főmunkatársa szerint; amely szankciókat például februárban bevezettek, azok is csak tavasz végére, nyár elejére léptek életbe, azokról a szankciókról pedig kép sem lehet - például az olajszankciók -, amelyeket még csak tavaly decemberben vezettek be.

Két hatás azért lehetett.

  1. Kialakult és nagyjából augusztusig tartott tavaly egy háborús nyersanyagpiaci pánik, és valóban soha nem látott mértékben növelte az orosz bevételeket a külkereskedelmi és a folyó fizetési mérleg tekintetében, ami tompította az orosz gazdaságot ért negatív hatásokat, ám ez a hatás 2023-ban már nem fog jelentkezni.
  2. A háborúk hatására megannyi kapcsolat megszakadt, a pénzpiaci forgalomból kiszakadt Oroszország, logisztikai problémái voltak.

"Ezen két hatás eredőjeként alakult ki egy bő 2 százalékos reálgazdasági GDP-csökkenés 2022 teljes évében Oroszországban" - mondta Deák András György, aki szerint a hatásokat csak az idei év elején látjuk kibontakozni.

Az orosz költségvetésről úgy vélekedett, "a tavalyi év viszonylag jó volt".

"Soha annyi szénhidrogén-bevételük nem volt, mint abban az évben. A költségvetési viszonyokban szerepet játszott az is, hogy a háborúra tekintettel pótadókat vetettek ki, tehát a tavalyi évben tudták fedezni azt a plusz költést, ami a háborúból fakadt. Az idei évben viszont ez nem látszik. Maga a költségvetési tervezés is visszafogottabb volt, mint a tavalyi, kisebb bevétellel számoltak, közben pedig

az év első két hónapjában összehozták a teljes éves hiányt."

Deák András György rámutatott, a bevételi oldalon is problémák vannak tehát, de a kiadási oldal is "nagyon elszaladt"; a 2023-as költségvetési tervezetet "nagyjából el lehet felejteni, az nem fog megvalósulni".

Arra a kérdésre, hogy mi történik, ha elfogynak az orosz költségvetési tartalékok, a szakértő úgy válaszolt, hogy ezt még nem lehet tudni, ez egy dilemma az orosz vezetésben is.

Moszkva:

  • ahonnan még tud, felvehet hiteleket,
  • másik lehetőségként nyomtathat pénzt, bár ez inflációhoz vezet,
  • vagy az is szóba jöhet, hogy visszafogja a harctéri cselekményeket.

Ennek a háromnak valamiféle hibridjéből alakulhat ki a megoldás.

Azt azért a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa aláhúzta, hogy a háború költségeit Oroszország rövid távon elő tudja teremteni - igaz, nem tudjuk, meddig tart a rövid táv. Az eladósodás például megoldás lehet, hiszen

maga az orosz állami költségvetés jelenleg nem eladósodott,

a nemzeti össztermék 20 százaléka alatt van a büdzsé adósságállománya, tehát "széles a pálya". A kérdés az, hogy honnan tud bevonni külső forrást, illetve számolnia kell azzal, hogy ennek a költsége nyilvánvalóan nagyon magas lesz - zárta gondolatait.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

A Diana-botrány „semmiség” volt ehhez képest – Gálik Zoltán a brit monarchia válságáról

Őrizetbe vették hétfőn Peter Mandelsont, a brit Munkáspárt volt főideológusát az Epstein-ügyben folyó vizsgálat keretében. András volt yorki herceget – aki közeli barátságot ápolt a szexuális bűncselekmények miatt elítélt amerikai milliárdossal – több nappal korábban, február 19-én tartóztatták le hivatali visszaélés gyanúja miatt. Az ügy fejleményeiről és lehetséges következményeiről Gálik Zoltánnal, a Budapesti Corvinus Egyetem docensével beszélgettünk.
inforadio
ARÉNA
2026.02.25. szerda, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Több mint kétéves csúcson a forint

Több mint kétéves csúcson a forint

Erős maradt a forint a keddi kamatcsökkentés után is, az euróval és a dollárral szemben is fontos szintek közelében kezdte a szerdai napot a magyar deviza miután az MNB 25 bázisponttal 6,25 százalékra vágta az alapkamatot. A nemzetközi devizapiacon közben az euró is erősödik a dollárral szemben, ami erősen meghatározhatja a forint pályáját is. A japán jen gyenge, a jüan hároméves csúcson – a kérdés most az, meddig tarthat ki a forint lendülete a lazítási pálya árnyékában. A lendület egyelőre megvan: délelőtt már 2023 novembere óta nem látott csúcsra erősödött a magyar deviza.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×