eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Liquified Natural Gas Floating Storage Unit (LNG FSU) Moored to the Jetty.
Nyitókép: Felix Cesare/Getty Images

Tudatosan lőttek túl a célon a németek LNG-ügyben

A szükségesnél lehet, hogy nagyobb LNG-kapacitásokat épít ki Németország, de a túlzott kapacitásokra biztosításként kell gondolni, amelyek hozzájárulnak a gázárak leszorításához – lényegében ezt mondta a német Der Stern és Capital magazinoknak párhuzamosan adott interjúkban Markus Krebber.

A német óriásvállalat RWE vezérigazgatója annak kapcsán szólalt meg, hogy a német gazdasági tárca előállt egy komoly LNG kapacitásfejlesztési tervvel, amely gyakorlatilag azt célozza, hogy teljesen kiváltsák az Északi Áramlat 1-en az oroszok felőli vezetékes gázimportot, így pedig az oroszokat arra ösztönözzék, hogy legalább valamennyi LNG-t küldjenek a német és egyéb európai piacokra – írja a Portfolio.

A gazdasági lap emlékeztet, hogy a friss német stratégia szerint 2024-től kezdve az összesen hat darab úszó tároló és újragázosító egység (FSRU) éves kapacitása 32 milliárd köbméter lesz, és ezeket 2026-2027-től kezdve három darab fix, szárazföldi LNG-egységgel tervezik leváltani, amelyek együttes kapacitása még jóval nagyobb lesz: eléri az évi 54 milliárd köbmétert, ami lényegében megegyezik az Északi Áramlat 1-en keresztül eddig vett orosz gáz mennyiségével.

Elismerte a vezérigazgató:

túllőnek a célon a németek, de ez kell a gázárak leszorításához

Ezt a tudatos német stratégiát akár túllövésként is be lehet állítani, de ennek megvan az oka és éppen ezt hangsúlyozta az interjúban Krebber a Reuters összefoglalója szerint: „Előfordulhat, hogy az LNG-terminálok nincsenek teljesen kihasználva. De biztosítási díjként szükség van rájuk.”

Krebber egyúttal azt is kiemelte, hogy az oroszok továbbra is teljesítik a szállítási kötelezettségeiket az alternatív ukrán gázvezetéken keresztül, amely Ukrajnán és Szlovákián, Csehországon keresztül juttat földgázt a német piacra.

Ráadásul az ukrajnai orosz gáztranzit napi volumene a január közepére 25 millió köbméterre eső szintről azóta újra napi 40 millió köbméter fölé ugrott vissza, így nagyjából ugyanazon a szinten van, mint a tavalyi év őszi–téli hónapjaiban. Erre a még meglévő ukrajnai orosz tranzitra és a tervezett német LNG-kapacitásokra is utalva Krebber rámutatott:

„Ha úgy gondoljuk, hogy ez így marad (az ukrajnai orosz tranzit – a szerk.), akkor kevesebb terminálra van szükség. Ha fedezni akarjuk magunkat, akkor szükségünk van az infrastruktúrára.”

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×