Infostart.hu
eur:
367.01
usd:
334.13
bux:
0
2026. november 18. szerda Jenő
Liquified Natural Gas Floating Storage Unit (LNG FSU) Moored to the Jetty.
Nyitókép: Felix Cesare/Getty Images

Tudatosan lőttek túl a célon a németek LNG-ügyben

A szükségesnél lehet, hogy nagyobb LNG-kapacitásokat épít ki Németország, de a túlzott kapacitásokra biztosításként kell gondolni, amelyek hozzájárulnak a gázárak leszorításához – lényegében ezt mondta a német Der Stern és Capital magazinoknak párhuzamosan adott interjúkban Markus Krebber.

A német óriásvállalat RWE vezérigazgatója annak kapcsán szólalt meg, hogy a német gazdasági tárca előállt egy komoly LNG kapacitásfejlesztési tervvel, amely gyakorlatilag azt célozza, hogy teljesen kiváltsák az Északi Áramlat 1-en az oroszok felőli vezetékes gázimportot, így pedig az oroszokat arra ösztönözzék, hogy legalább valamennyi LNG-t küldjenek a német és egyéb európai piacokra – írja a Portfolio.

A gazdasági lap emlékeztet, hogy a friss német stratégia szerint 2024-től kezdve az összesen hat darab úszó tároló és újragázosító egység (FSRU) éves kapacitása 32 milliárd köbméter lesz, és ezeket 2026-2027-től kezdve három darab fix, szárazföldi LNG-egységgel tervezik leváltani, amelyek együttes kapacitása még jóval nagyobb lesz: eléri az évi 54 milliárd köbmétert, ami lényegében megegyezik az Északi Áramlat 1-en keresztül eddig vett orosz gáz mennyiségével.

Elismerte a vezérigazgató:

túllőnek a célon a németek, de ez kell a gázárak leszorításához

Ezt a tudatos német stratégiát akár túllövésként is be lehet állítani, de ennek megvan az oka és éppen ezt hangsúlyozta az interjúban Krebber a Reuters összefoglalója szerint: „Előfordulhat, hogy az LNG-terminálok nincsenek teljesen kihasználva. De biztosítási díjként szükség van rájuk.”

Krebber egyúttal azt is kiemelte, hogy az oroszok továbbra is teljesítik a szállítási kötelezettségeiket az alternatív ukrán gázvezetéken keresztül, amely Ukrajnán és Szlovákián, Csehországon keresztül juttat földgázt a német piacra.

Ráadásul az ukrajnai orosz gáztranzit napi volumene a január közepére 25 millió köbméterre eső szintről azóta újra napi 40 millió köbméter fölé ugrott vissza, így nagyjából ugyanazon a szinten van, mint a tavalyi év őszi–téli hónapjaiban. Erre a még meglévő ukrajnai orosz tranzitra és a tervezett német LNG-kapacitásokra is utalva Krebber rámutatott:

„Ha úgy gondoljuk, hogy ez így marad (az ukrajnai orosz tranzit – a szerk.), akkor kevesebb terminálra van szükség. Ha fedezni akarjuk magunkat, akkor szükségünk van az infrastruktúrára.”

Címlapról ajánljuk
Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László, a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, az MTA csillagászprofesszora.

Csizmadia Ervin az Arénában: alapkérdéseket kellene asztalra tenni a Fideszben, hogy legyen esélyük visszatérni

A Fideszen belül sok ideológiát tömörítenek össze, amely széttartó tendenciákhoz vezethet – mondta Csizmadia Ervin az InfoRádió Aréna című műsorában. A Méltányosság Politikaelemző Központot igazgató politológus hozzátette, a külpolitikai célok összetartották eddig a pártot, a választás elvesztése óta viszont már nagyobb az ideológiai széthúzás.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

Orosz vezetők a NATO-t fenyegetik, részben az Ukrajnában szolgálatot teljesítő francia katonák, részben a Krími híd elleni támadás miatt. A balti államok sorra zárják le a határaikat Oroszország felé. Európai vezetők közben arról beszélnek: tárgyalni kell Vlagyimir Putyinnal, mert másképpen a fejük fölött egyezik meg Washington és Moszkva Európa új biztonsági rendszeréről. A fronton csak kisebb változások voltak az elmúlt napokban: délen, Zaporizzsja térségében nyomultak előre az oroszok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×