A magyar nyugdíjrendszer összeomlásának elkerülheséhez a Pénzcentrumnak a megkérdezett szakértők szerint több út is vezet, ám az biztos, hogy valamit tenni kell, ugyanis a KSH tavalyi népszámlálásának nemrég kiadott előzetes adatai szerint a magyar társadalom folyamatosan öregszik, vagyis fennáll az a veszély, hogy egyszerűen nem lesz, aki kitermelje a nyugdíjakat.

Farkas András nyugdíjszakértő szerint léteznek alternatív megoldások, két út állhat egy kormányzat előtt. Az egyik az, amelyet egyébként az EU is kért korábban, hogy a fenntarthatóság érdekében emeljék meg a nyugdíjkorhatárt, bár ez a közeli jövőben nem valószínű, hiszen éppen tavaly ért véget Magyarországon az a nyugdíjemelési ciklus, melynek betetőzéseként a nyugdíjkorhatár 65 év lett. A másik annak a nyugati rendszernek az átvétele, amelyben minden állampolgárnak jár egy bizonyos mértékű alapnyugdíj, egy részét azonban ő maga fizeti kötelezően.

Süle-Szigeti Bulcsú, a Bankmonitor nyugdíjelemzője szerint súlyos évek várnak ránk, mert például 1990-ben még öt aktív korú jutott egy idősre, 2022-ben ez már csak három körül van, 2050-re pedig le fog csökkenni kettő környékére. A nyugdíjrendszerben ez értelemszerűen komoly finanszírozási nehézséget fog eredményezni, és előbb-utóbb elengedhetetlenek lesznek az olyan egyensúlyjavító intézkedések, mint például a nyugdíjkorhatár emelése.

A szakértő azt is hozzátette, hogy szerinte mostanában nem lesz korhatáremelés – akkor sem, ha ez megoldást jelenthetne a bajokra, mert tavaly fejeződött be a nyugdíjkorhatár emelése, jelenleg egységesen 65 év az öregségi nyugdíjkorhatár, és ezzel most az európai középmezőnybe tartozunk.

A számításai szerint 2030-ban már indokolt lehet a 66 éves nyugdíjkorhatár, 2040-re a 67 évet is elérheti, 2050-re pedig a 70 éves korhatár is eljöhet. A szakértő azt is elmondta, hogy hirtelen összeomlástól nem kell tartani, de az sem jobb, ami így vár a magyar nyugdíjasokra. Például 2022-ben a központi költségvetésnek még „csak” 697 milliárd forinttal kellett kipótolnia a nyugdíjkassza hiányát, de 2023-ban ez már 1072 milliárd forint lesz a terv szerint.

A magyar nyugdíjrendszer egyik legfőbb problémája, hogy gyakorlatilag egyetlen lábon áll, az állami nyugdíjpilléren. A magyar idősek összes jövedelmének csaknem 90 százaléka az állami nyugdíjból származik, ezzel szemben az OECD-átlag csak 58 százalék. Jelenleg 1,7 millió ember rendelkezik valamilyen dedikált nyugdíjcélú megtakarítással, de hárommillió foglalkoztatottnak még egyáltalán nincs semmilyen nyugdíjmegtakarítása.