Infostart.hu
eur:
385.19
usd:
331.83
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Hand of a businessman reach out towards hand of the nature
Nyitókép: JordanSimeonov/Getty Images

Elérte a magyar cégeket a német szabályozás szele, és ez még csak a kezdet

A német vállalatok ellátási láncának átvilágítására vonatkozó, januártól hatályos törvény célja, hogy kiszűrjék a megkérdőjelezhető módon termelő beszállítókat. Hamarosan a németnél is szigorúbb uniós szabály jön.

Elsősorban az emberi jogok tiszteletben tartását és a környezeti károk csökkentésére tett intézkedéseket vizsgálják az ellátási lánc szereplőinél. Ezért a Németország felé irányuló 11 000 milliárd forintos magyar exportot előállító cégek egy részének fel kell készülnie az előírt átvilágításra. A hazai és külföldi - köztük magyar - beszállítók arra számíthatnak, hogy a német vállalatok hamarosan jelentős adminisztrációval, akár többletköltséggel járó adatkérési, ellenőrzési, folyamatfejlesztési és szerződéses klauzulákra vonatkozó igénnyel jelentkeznek.

A jogszabály a 3000-nél több alkalmazottal rendelkező, Németországban működő, ott központi ügyvezetéssel, fő telephellyel, igazgatási központtal vagy fiókteleppel rendelkező vállalatnál írja elő, hogy köteles kezelni és csökkenteni az emberi jogi, illetve környezetvédelmi kockázatokat a közvetlen és közvetett beszállítóinál. 2024 januárjától bővül a kör, és már mintegy 4800 cégre vonatkozik az előírás, a több mint 1000 alkalmazottat foglalkoztató vállalkozásokra.

Az új szabályok érintik a német anyacéggel rendelkező magyarországi vállalatok mellett az országban működő német cégek beszállítóit, illetve a Németországba exportáló cégeket is.

A Világbank adatai szerint 2021-ben a magyar kivitel 27 százaléka irányult Németországba, így a KPMG szerint egyértelmű, hogy közvetlen vagy közvetett módon több ezerre tehető azon magyarországi vállalkozások száma, amelyek részesei a német beszállítói láncnak, többszázezer alkalmazottat foglalkoztatva.

A törvény részletesen meghatározza az átvilágítás és kockázatelemzés folyamatát. Az emberi jogi kockázatok közé tartozik például a gyermekmunka, kényszermunka, az egyenlőtlenség és megkülönböztetés, a bérek visszatartása, az embertelen és megalázó bánásmód, a kollektív dolgozói érdekérvényesítés megnehezítése. A környezetvédelmi kockázatok között van a káros melléktermékek és hulladékok ártalmatlanításával, tárolásával, szállításával kapcsolatos mulasztás, különös tekintettel a higanytartalmú termékek gyártására és felhasználására és a higanyhulladék kezelésére, valamint vizsgálják a veszélyes hulladékok exportját és importját.

A KPMG felhíja a figyelmet: a jogszabály kitér arra is, hogy a cégek milyen hatósági ellenőrzésekre, intézkedésekre, szankciókra számíthatnak. A

büntetés szigorú, akár 8 millió eurós, vagy 400 millió euró feletti árbevételnél még ennél is magasabb,

az árbevétel 2 százalékának megfelelő közigazgatási bírságot is kiszabhatnak azokra, akik nem tartják be az előírásokat, a szabályszegőket pedig a közbeszerzésekből is kizárhatják.

A gazdasági tanácsadó cég szerint a Magyarországon működő vállalatoknak emellett várhatóan két éven belül még szigorúbb követelményeknek kell majd megfelelniük.

Már az Európai Parlament előtt van ugyanis az Európai Bizottság tavaly februárban benyújtott javaslata egy új európai uniós irányelv elfogadására.

Eszerint a több mint 500 - bizonyos nagyhatású iparágaknál több mint 250 munkavállalót alkalmazó - vállalatokat arra köteleznék, hogy a német törvényben foglaltaknál is szigorúbb kritériumok alapján felmérjék és mérsékeljék a tevékenységükhöz kapcsolódó környezeti és emberi jogi kockázatokat.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×