Infostart.hu
eur:
379.48
usd:
321.74
bux:
131633.44
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Hand of a businessman reach out towards hand of the nature
Nyitókép: JordanSimeonov/Getty Images

Elérte a magyar cégeket a német szabályozás szele, és ez még csak a kezdet

A német vállalatok ellátási láncának átvilágítására vonatkozó, januártól hatályos törvény célja, hogy kiszűrjék a megkérdőjelezhető módon termelő beszállítókat. Hamarosan a németnél is szigorúbb uniós szabály jön.

Elsősorban az emberi jogok tiszteletben tartását és a környezeti károk csökkentésére tett intézkedéseket vizsgálják az ellátási lánc szereplőinél. Ezért a Németország felé irányuló 11 000 milliárd forintos magyar exportot előállító cégek egy részének fel kell készülnie az előírt átvilágításra. A hazai és külföldi - köztük magyar - beszállítók arra számíthatnak, hogy a német vállalatok hamarosan jelentős adminisztrációval, akár többletköltséggel járó adatkérési, ellenőrzési, folyamatfejlesztési és szerződéses klauzulákra vonatkozó igénnyel jelentkeznek.

A jogszabály a 3000-nél több alkalmazottal rendelkező, Németországban működő, ott központi ügyvezetéssel, fő telephellyel, igazgatási központtal vagy fiókteleppel rendelkező vállalatnál írja elő, hogy köteles kezelni és csökkenteni az emberi jogi, illetve környezetvédelmi kockázatokat a közvetlen és közvetett beszállítóinál. 2024 januárjától bővül a kör, és már mintegy 4800 cégre vonatkozik az előírás, a több mint 1000 alkalmazottat foglalkoztató vállalkozásokra.

Az új szabályok érintik a német anyacéggel rendelkező magyarországi vállalatok mellett az országban működő német cégek beszállítóit, illetve a Németországba exportáló cégeket is.

A Világbank adatai szerint 2021-ben a magyar kivitel 27 százaléka irányult Németországba, így a KPMG szerint egyértelmű, hogy közvetlen vagy közvetett módon több ezerre tehető azon magyarországi vállalkozások száma, amelyek részesei a német beszállítói láncnak, többszázezer alkalmazottat foglalkoztatva.

A törvény részletesen meghatározza az átvilágítás és kockázatelemzés folyamatát. Az emberi jogi kockázatok közé tartozik például a gyermekmunka, kényszermunka, az egyenlőtlenség és megkülönböztetés, a bérek visszatartása, az embertelen és megalázó bánásmód, a kollektív dolgozói érdekérvényesítés megnehezítése. A környezetvédelmi kockázatok között van a káros melléktermékek és hulladékok ártalmatlanításával, tárolásával, szállításával kapcsolatos mulasztás, különös tekintettel a higanytartalmú termékek gyártására és felhasználására és a higanyhulladék kezelésére, valamint vizsgálják a veszélyes hulladékok exportját és importját.

A KPMG felhíja a figyelmet: a jogszabály kitér arra is, hogy a cégek milyen hatósági ellenőrzésekre, intézkedésekre, szankciókra számíthatnak. A

büntetés szigorú, akár 8 millió eurós, vagy 400 millió euró feletti árbevételnél még ennél is magasabb,

az árbevétel 2 százalékának megfelelő közigazgatási bírságot is kiszabhatnak azokra, akik nem tartják be az előírásokat, a szabályszegőket pedig a közbeszerzésekből is kizárhatják.

A gazdasági tanácsadó cég szerint a Magyarországon működő vállalatoknak emellett várhatóan két éven belül még szigorúbb követelményeknek kell majd megfelelniük.

Már az Európai Parlament előtt van ugyanis az Európai Bizottság tavaly februárban benyújtott javaslata egy új európai uniós irányelv elfogadására.

Eszerint a több mint 500 - bizonyos nagyhatású iparágaknál több mint 250 munkavállalót alkalmazó - vállalatokat arra köteleznék, hogy a német törvényben foglaltaknál is szigorúbb kritériumok alapján felmérjék és mérsékeljék a tevékenységükhöz kapcsolódó környezeti és emberi jogi kockázatokat.

Címlapról ajánljuk
Elemző: egyre nehezebben viselik az áram- és fűtéskimaradásokat az ukránok

Elemző: egyre nehezebben viselik az áram- és fűtéskimaradásokat az ukránok

A Kijevet és más ukrán településeket ért orosz légitámadások után egy-két hétnek el kell telnie, mire jobb lesz a helyzet, de várhatóan akkor sem lesz teljes a hőtermelés, legfeljebb 60-70 százalékos – mondta az InfoRádióban Olekszij Anton. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője hozzátette: azzal, hogy az oroszok az áramátviteli rendszereket támadják, Ukrajnában egyszerűen nem tudják áthozni az áramot egyik helyről a másikra.

Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt

Részletesen szó volt a Kormányinfón az energiatárolási pályázat bővítéséről, a hathavi fegyverpénz és a nyugdíjak utalásáról, a februári emelt bérekről, a nemzeti petícióról, illetve a kárpátaljai sorozás következményeiről. A közvélemény-kutatók 8-20 százalékot tévedtek 4 éve, így érdemes követni a kutatók eredményeit a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Vitályos Eszter újságírói kérdésekre is válaszolt.
Nagyban zajlik a béketárgyalás, kiakadtak Trumpon Kijevben – Orosz-ukrán háborús híreink percről percre csütörtökön

Nagyban zajlik a béketárgyalás, kiakadtak Trumpon Kijevben – Orosz-ukrán háborús híreink percről percre csütörtökön

Tegnap az atomfegyverek korlátozásának több mint fél évszázados korszaka ért véget, lejárt ugyanis az Egyesült Államok és Oroszország közötti Új Start-szerződés. Moszkva azt állítja, Washington sajnálatos módon nem reagált Vlagyimir Putyin javaslatára, amely további 12 hónapra fenntartotta volna a rakéta- és robbanófejkvóták korlátait. Biztonságpolitikai szakértők egy potenciális nukleáris fegyverkezési verseny kitörésére figyelmeztettek. Szerdán Abu-Dzabiban mindeközben folytatódott a háromoldalú béketárgyalás Oroszország, Ukrajna és az Egyesült Államok között. Rusztem Umerov, az ukrán nemzetbiztonsági tanács titkára "jelentőségteljesnek" és "produktívnak" nevezte az egyeztetést, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a folyamat eddigi legfőbb eredménye az orosz-ukrán fogolycsereprogram újraindítása. Mára virradóra robbanások rázták meg Kijevet egy orosz dróntámadás következtében. Cikkünk folyamatosan frissül a legutóbbi fejleményekkel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×