Infostart.hu
eur:
388.44
usd:
336.45
bux:
122537.07
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik
Felszíni berendezések a Baltic Pipe földgázvezetékre kapcsolása miatt kibővített goleniów-i kompresszorállomáson, az északnyugat-lengyelországi város közelében 2022. szeptember 27-én, a Baltic Pipe átadásának napján. A beruházás a lengyel-dán energiabiztonsági együttműködés keretében jött létre, amellyel a norvégiai földgázt a dániai hálózaton kereszül Lengyelországba juttatják a Balti-tenger alatt. Az új vezeték éves kapacitása 10 milliárd köbméter.
Nyitókép: MTI/EPA-PAP/Marcin Bielecki

Váratlan nyilatkozat: Katar szerint visszatér Európába az orosz gáz

Egy hétvégi energiafórumon fejtette ki gondolatait a témában Saad Sherida al-Kaabi katari energiaminiszter, a QatarEnergy állami gázcég vezetője.

Katar az egyik olyan ország, amelyhez nagy reményekkel fordultak az európai államok, hogy segítségével pótolják a kieső orosz gázmennyiséget. Az Egyesült Államok mellett Katar holtversenyben az élen állt tavaly az LNG-exportőrök listáján. Több ország is kötött LNG-vásárlási szerződéseket a közel-keleti arab emírséggel.

"Az európaiak ma azt mondják, innen nincs visszaút, de képesek vagyunk felejteni és megbocsátani. Az idő megoldja a dolgokat... Európa talán tanul majd ebből és a jövőben talán sokszínűbb energiapalettát épít ki" - mondta Shaad Sherida al-Kaabi katari energiaminiszter a hétvégén a CNBC tudósítása szerint.

Európa régóta az orosz energia, főként a földgáz legnagyobb felvásárlója: az ukrán háború következményeként azonban számos európai ország drámai mértékben csökkentette az orosz gáz vásárlását.

A Gazprom 2022-es eladásai az EU és Svájc irányába 55 százalékkal estek vissza egy januári jelentés szerint. Ennek következtében drámai módon megnőtt az energia ára Európában, és sokan kezdtek alternatív energiaforrásokat keresni.

"Az orosz gáz véleményem szerint vissza fog térni Európába" - vélekedik al-Kaabi.

Európának az idei télen sikerült elkerülnie az energiakrízist, részben az enyhe időjárás, részben a felhalmozott tartalékok révén. 2023 végén azonban, amikor a korábbi tartalékok kifogynak, sokkal nehezebbé válhat a helyzet.

"Szerencséjükre Európában nincs nagy gázigény a meleg hónapokban, a valódi kérdés az, mihez kezdenek, ha a mostani évben újra fel akarják tölteni raktáraikat. Nem kerül sok új gáz a piacra, 2025-2027-ig: a helyzet nem lesz egyszerű" - vélekedett a katari energiaminiszter.

Claudio Descalzi, az olasz Eni energiacég vezérigazgatója ugyanakkor másképp vélekedik.

"A háború még mindig zajlik, és nehéz elfeledkezni arról, hogy valaki ártatlan embereket öl meg. A megbocsátásnál fontosabb megértenünk, mi az élet értelme.

Modern háború zajlik, és akkor, amikor meg kell oldanunk az energiahelyzetet, ezt is figyelembe kell venni"

- fogalmazott.

Olaszország is drasztikusan csökkentett orosz energiafüggőségén, többek közt Algériából vásárol inkább energiát, de egy új egyiptomi offshore gázmező felfedezését is bejelentették.

"Az energiabiztonság komoly gond, de őszintén, 2023-ban Ukrajna a prioritás. Én így gondolom. Oroszországról és a Kínával való kapcsolatról is szó van" - mondta.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.

Szakértő: az inflációt is csökkenti, hogy lejjebb vitték az üzemanyagok jövedéki adóját

A magyar kormány május 1-ig az uniós minimumszintre csökkentette a benzin és a gázolaj jövedéki adóját, hogy mérsékelje a közel-keleti konfliktus miatt emelkedő világpiaci olajárak hatásait. Az InfoRádió az intézkedés hatásairól kérdezte Erdélyi Dórát, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány makroökonómiai elemzőjét, aki szerint ezzel a lépéssel összességében 25 forinttal ment lejjebb az üzemanyagár literenként, és az infláció is nagyjából 0,2 százalékponttal mérséklődött.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×