Infostart.hu
eur:
354.66
usd:
310.42
bux:
142432.71
2026. július 7. kedd Apollónia
Felszíni berendezések a Baltic Pipe földgázvezetékre kapcsolása miatt kibővített goleniów-i kompresszorállomáson, az északnyugat-lengyelországi város közelében 2022. szeptember 27-én, a Baltic Pipe átadásának napján. A beruházás a lengyel-dán energiabiztonsági együttműködés keretében jött létre, amellyel a norvégiai földgázt a dániai hálózaton kereszül Lengyelországba juttatják a Balti-tenger alatt. Az új vezeték éves kapacitása 10 milliárd köbméter.
Nyitókép: MTI/EPA-PAP/Marcin Bielecki

Váratlan nyilatkozat: Katar szerint visszatér Európába az orosz gáz

Egy hétvégi energiafórumon fejtette ki gondolatait a témában Saad Sherida al-Kaabi katari energiaminiszter, a QatarEnergy állami gázcég vezetője.

Katar az egyik olyan ország, amelyhez nagy reményekkel fordultak az európai államok, hogy segítségével pótolják a kieső orosz gázmennyiséget. Az Egyesült Államok mellett Katar holtversenyben az élen állt tavaly az LNG-exportőrök listáján. Több ország is kötött LNG-vásárlási szerződéseket a közel-keleti arab emírséggel.

"Az európaiak ma azt mondják, innen nincs visszaút, de képesek vagyunk felejteni és megbocsátani. Az idő megoldja a dolgokat... Európa talán tanul majd ebből és a jövőben talán sokszínűbb energiapalettát épít ki" - mondta Shaad Sherida al-Kaabi katari energiaminiszter a hétvégén a CNBC tudósítása szerint.

Európa régóta az orosz energia, főként a földgáz legnagyobb felvásárlója: az ukrán háború következményeként azonban számos európai ország drámai mértékben csökkentette az orosz gáz vásárlását.

A Gazprom 2022-es eladásai az EU és Svájc irányába 55 százalékkal estek vissza egy januári jelentés szerint. Ennek következtében drámai módon megnőtt az energia ára Európában, és sokan kezdtek alternatív energiaforrásokat keresni.

"Az orosz gáz véleményem szerint vissza fog térni Európába" - vélekedik al-Kaabi.

Európának az idei télen sikerült elkerülnie az energiakrízist, részben az enyhe időjárás, részben a felhalmozott tartalékok révén. 2023 végén azonban, amikor a korábbi tartalékok kifogynak, sokkal nehezebbé válhat a helyzet.

"Szerencséjükre Európában nincs nagy gázigény a meleg hónapokban, a valódi kérdés az, mihez kezdenek, ha a mostani évben újra fel akarják tölteni raktáraikat. Nem kerül sok új gáz a piacra, 2025-2027-ig: a helyzet nem lesz egyszerű" - vélekedett a katari energiaminiszter.

Claudio Descalzi, az olasz Eni energiacég vezérigazgatója ugyanakkor másképp vélekedik.

"A háború még mindig zajlik, és nehéz elfeledkezni arról, hogy valaki ártatlan embereket öl meg. A megbocsátásnál fontosabb megértenünk, mi az élet értelme.

Modern háború zajlik, és akkor, amikor meg kell oldanunk az energiahelyzetet, ezt is figyelembe kell venni"

- fogalmazott.

Olaszország is drasztikusan csökkentett orosz energiafüggőségén, többek közt Algériából vásárol inkább energiát, de egy új egyiptomi offshore gázmező felfedezését is bejelentették.

"Az energiabiztonság komoly gond, de őszintén, 2023-ban Ukrajna a prioritás. Én így gondolom. Oroszországról és a Kínával való kapcsolatról is szó van" - mondta.

Címlapról ajánljuk
Fontos lépés történt az ügynökakták nyilvánosságra hozatala felé
bevonják a történészeket

Fontos lépés történt az ügynökakták nyilvánosságra hozatala felé

Elfogadta az Országgyűlés kedden az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló törvény módosítását, ami létrehozza a minősített iratok felülvizsgálatát segítő tanácsadó bizottságot.

Tálas Péter az ankarai NATO-csúcsról: jó alkalom arra, hogy Európa lassítsa az amerikai törekvéseket

A jövőben megfelelő mennyiségű és minőségű eszköz, fegyver hiányában jelentős akadályokba fog ütközni Európa, így az Egyesült Államok elfordulása komoly problémát okozhat, ezért a csúcstalálkozón az lehet az egyik fő cél, hogy az euórpaiak „megpróbálják lelassítani az USA kivonulását, valamint azt a szövetségi eszközcsökkentést, amit Washington elhatározott” – mondta az InfoRádióban a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport biztonságpolitikai elemzője. Arról is beszélt, milyen más témák merülhetnek még fel a kétnapos csúcson.
Sose mért ilyen mélyen csapást Oroszországra Kijev, egy ponton dőlhet el a konfliktus – Háborús híreink kedden

Sose mért ilyen mélyen csapást Oroszországra Kijev, egy ponton dőlhet el a konfliktus – Háborús híreink kedden

A felvételek tanúsága szerint Ukrajna hatalmas távolságban csapott le, ráadásul egy olyan üzemre, ami az országon belül a legnagyobbnak számít a maga kategóriájában. Az omszki kőolaj-finomító évente mintegy 22 millió tonna nyersanyag feldolgozására képes – közölte az RBK. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint az Oroszország elleni háború döntő szakasza a szárazföldről és a tengerről a légtérbe tevődött át, és a levegőben zajló küzdelem fogja eldönteni a konfliktus kimenetelét. A Financial Times gazdasági napilapnak adott interjújában – amelyre néhány órával egy Kijev elleni súlyos orosz légicsapás után került sor – az államfő kifejtette, hogy országa már megakadályozta Oroszország szárazföldi győzelmét, és az orosz flottát is kiszorította a Fekete-tenger nyugati medencéjének nagy részéről. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×