eur:
408.06
usd:
375.13
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Felszíni berendezések a Baltic Pipe földgázvezetékre kapcsolása miatt kibővített goleniów-i kompresszorállomáson, az északnyugat-lengyelországi város közelében 2022. szeptember 27-én, a Baltic Pipe átadásának napján. A beruházás a lengyel-dán energiabiztonsági együttműködés keretében jött létre, amellyel a norvégiai földgázt a dániai hálózaton kereszül Lengyelországba juttatják a Balti-tenger alatt. Az új vezeték éves kapacitása 10 milliárd köbméter.
Nyitókép: MTI/EPA-PAP/Marcin Bielecki

Váratlan nyilatkozat: Katar szerint visszatér Európába az orosz gáz

Egy hétvégi energiafórumon fejtette ki gondolatait a témában Saad Sherida al-Kaabi katari energiaminiszter, a QatarEnergy állami gázcég vezetője.

Katar az egyik olyan ország, amelyhez nagy reményekkel fordultak az európai államok, hogy segítségével pótolják a kieső orosz gázmennyiséget. Az Egyesült Államok mellett Katar holtversenyben az élen állt tavaly az LNG-exportőrök listáján. Több ország is kötött LNG-vásárlási szerződéseket a közel-keleti arab emírséggel.

"Az európaiak ma azt mondják, innen nincs visszaút, de képesek vagyunk felejteni és megbocsátani. Az idő megoldja a dolgokat... Európa talán tanul majd ebből és a jövőben talán sokszínűbb energiapalettát épít ki" - mondta Shaad Sherida al-Kaabi katari energiaminiszter a hétvégén a CNBC tudósítása szerint.

Európa régóta az orosz energia, főként a földgáz legnagyobb felvásárlója: az ukrán háború következményeként azonban számos európai ország drámai mértékben csökkentette az orosz gáz vásárlását.

A Gazprom 2022-es eladásai az EU és Svájc irányába 55 százalékkal estek vissza egy januári jelentés szerint. Ennek következtében drámai módon megnőtt az energia ára Európában, és sokan kezdtek alternatív energiaforrásokat keresni.

"Az orosz gáz véleményem szerint vissza fog térni Európába" - vélekedik al-Kaabi.

Európának az idei télen sikerült elkerülnie az energiakrízist, részben az enyhe időjárás, részben a felhalmozott tartalékok révén. 2023 végén azonban, amikor a korábbi tartalékok kifogynak, sokkal nehezebbé válhat a helyzet.

"Szerencséjükre Európában nincs nagy gázigény a meleg hónapokban, a valódi kérdés az, mihez kezdenek, ha a mostani évben újra fel akarják tölteni raktáraikat. Nem kerül sok új gáz a piacra, 2025-2027-ig: a helyzet nem lesz egyszerű" - vélekedett a katari energiaminiszter.

Claudio Descalzi, az olasz Eni energiacég vezérigazgatója ugyanakkor másképp vélekedik.

"A háború még mindig zajlik, és nehéz elfeledkezni arról, hogy valaki ártatlan embereket öl meg. A megbocsátásnál fontosabb megértenünk, mi az élet értelme.

Modern háború zajlik, és akkor, amikor meg kell oldanunk az energiahelyzetet, ezt is figyelembe kell venni"

- fogalmazott.

Olaszország is drasztikusan csökkentett orosz energiafüggőségén, többek közt Algériából vásárol inkább energiát, de egy új egyiptomi offshore gázmező felfedezését is bejelentették.

"Az energiabiztonság komoly gond, de őszintén, 2023-ban Ukrajna a prioritás. Én így gondolom. Oroszországról és a Kínával való kapcsolatról is szó van" - mondta.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 4. 20:22
×
×
×
×