Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Kompresszorállomás a Szibériából Európába földgázt szállító Yamal-vezeték németországi szakaszán, a lengyel határ mentén fekvő Mallnowban 2022. július 11-én. Ezen a napon megkezdődött az Oroszországból Németországba földgázt szállító csővezeték, az Északi Áramlat 1 tervszerű leállítása a rendes évi karbantartási munkák elvégzéséhez, a Yamal-vezetéken pedig május óta nem érkezik földgáz, amikor a Gazprom orosz állami gázipari monopólium leállította a gázszállítást a tranzitországként is szolgáló Lengyelországba.
Nyitókép: MTI/EPA/Filip Singer

Hatalmas gázmezőt "izzított be" az orosz elnök

Megkezdődött kitermelés szerdán a legnagyobb kelet-szibériai gázmezőn, a Koviktán.

Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki a munkafolyamatot videokapcsolaton keresztül indította be, azt mondta, hogy mező kitermelhető készletei elérik az 1800 milliárd köbmétert. Az energiaforrásnak a Jakutföldről az orosz Távol-Keletre és Kínába vezető Szibéria Ereje gázvezeték eddig meglévő szakaszáig való eljuttatásához 800 kilométer csövet fektettek le.

Putyin szerint ezzel a csővezeték-rendszer hossza meghaladja a háromezer kilométert. Az elnök szerint a mező kitermelésének beindítása komoly lendületet ad az ország keleti régiói fejlődéséhez és új munkahelyeket teremt.

Alekszej Miller, a Gazprom igazgatótanácsának elnöke arról beszélt, hogy a mező megnyitásával a kelet-szibériai és távol-keleti gáztermelés és -szállítás legnagyobb komplexuma kezdte meg működését.

A Kovikta mező 1800 milliárd köbméter földgázt és 65,7 millió tonna gázkondenzátumot rejt.

A Szibéria Ereje gázvezeték eléréséhez megépített Kovikta-Csajanda vezetékszakasz hossza 804 kilométer. A jakutföldi Csajanda mezőtől a kínai határon lévő Blagovescsenszkig vezető csőszakaszt 2019-ben helyezték üzembe.

(A nyitókép illusztráció.)

Címlapról ajánljuk
Inváziós fajok támadása: durva következménye lesz, ha csak akkor cselekszünk, amikor már ég a ház

Inváziós fajok támadása: durva következménye lesz, ha csak akkor cselekszünk, amikor már ég a ház

Amikor egy idegen állat- vagy növényfaj megtelepszik Magyarországon, hajlamosak vagyunk csak ökológiai problémaként gondolni rá, pedig a számlát nem a természet, hanem a gazdaság fizeti. Fertő Imre, a Budapesti Corvinus Egyetem Fenntartható Fejlődés Intézetének professzora az InfoRádióban azt mondta, az igazi veszteség sokszor olyan „láthatatlan” tételekben rejlik, mint a romló vízminőség vagy az eltűnő fajok, ezért fontos a minél gyorsabb cselekvés, továbbá mérsékelni kell az okozott károkat, negatív hatásokat.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×