Infostart.hu
eur:
388.33
usd:
336.36
bux:
122537.07
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik
Kompresszorállomás a Szibériából Európába földgázt szállító Yamal-vezeték németországi szakaszán, a lengyel határ mentén fekvő Mallnowban 2022. július 11-én. Ezen a napon megkezdődött az Oroszországból Németországba földgázt szállító csővezeték, az Északi Áramlat 1 tervszerű leállítása a rendes évi karbantartási munkák elvégzéséhez, a Yamal-vezetéken pedig május óta nem érkezik földgáz, amikor a Gazprom orosz állami gázipari monopólium leállította a gázszállítást a tranzitországként is szolgáló Lengyelországba.
Nyitókép: MTI/EPA/Filip Singer

Hatalmas gázmezőt "izzított be" az orosz elnök

Megkezdődött kitermelés szerdán a legnagyobb kelet-szibériai gázmezőn, a Koviktán.

Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki a munkafolyamatot videokapcsolaton keresztül indította be, azt mondta, hogy mező kitermelhető készletei elérik az 1800 milliárd köbmétert. Az energiaforrásnak a Jakutföldről az orosz Távol-Keletre és Kínába vezető Szibéria Ereje gázvezeték eddig meglévő szakaszáig való eljuttatásához 800 kilométer csövet fektettek le.

Putyin szerint ezzel a csővezeték-rendszer hossza meghaladja a háromezer kilométert. Az elnök szerint a mező kitermelésének beindítása komoly lendületet ad az ország keleti régiói fejlődéséhez és új munkahelyeket teremt.

Alekszej Miller, a Gazprom igazgatótanácsának elnöke arról beszélt, hogy a mező megnyitásával a kelet-szibériai és távol-keleti gáztermelés és -szállítás legnagyobb komplexuma kezdte meg működését.

A Kovikta mező 1800 milliárd köbméter földgázt és 65,7 millió tonna gázkondenzátumot rejt.

A Szibéria Ereje gázvezeték eléréséhez megépített Kovikta-Csajanda vezetékszakasz hossza 804 kilométer. A jakutföldi Csajanda mezőtől a kínai határon lévő Blagovescsenszkig vezető csőszakaszt 2019-ben helyezték üzembe.

(A nyitókép illusztráció.)

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.

Szakértő: az inflációt is csökkenti, hogy lejjebb vitték az üzemanyagok jövedéki adóját

A magyar kormány május 1-ig az uniós minimumszintre csökkentette a benzin és a gázolaj jövedéki adóját, hogy mérsékelje a közel-keleti konfliktus miatt emelkedő világpiaci olajárak hatásait. Az InfoRádió az intézkedés hatásairól kérdezte Erdélyi Dórát, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány makroökonómiai elemzőjét, aki szerint ezzel a lépéssel összességében 25 forinttal ment lejjebb az üzemanyagár literenként, és az infláció is nagyjából 0,2 százalékponttal mérséklődött.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×