Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 28. vasárnap Kamilla
Kriston Zoltán postás autójába rakja az önkormányzat kézbesítésre váró csomagjait a nyíregyházi 1. számú postahivatal udvarán 2016. december 9-én. A Magyar Posta dolgozói Nyíregyháza mintegy 19 ezer nyugdíjas lakosának kézbesítik a város 2500 forint értékű karácsonyi ajándékcsomagját.
Nyitókép: MTI/Balázs Attila

Van, akinek százezerrel is több lesz a nyugdíja – itt vannak a számok

Minden második nyugdíjasnak legfeljebb 21 ezer forinttal nő a havi járandósága, és háromezren lehetnek azok, akiknek hat számjegyű lesz az emelése.

Orbán Viktor miniszterelnök kedden jelentette be, hogy januártól 15 százalékkal emelkednek a nyugdíjak. Az mfor.hu kiszámolta, várhatóan mennyivel emelkednek az ellátások.

Az átlagnyugdíj szintjén az emelés havi közel 27 ezer forintos többletet fog jelenteni, ezzel pedig átlépi az átlag a 200 ezer forintot, egészen pontosan 206 800 forint lesz az összeg. Ha a nyugdíjak mediánértékét vesszük – ez az az összeg, aminél kevesebbet és többet is éppen a nyugdíjasok fele kap, ez 140 ezer forint –, ott az emelés 21 ezer forintot jelent majd.

Értelemszerűen százezer forintos ellátásnál az emelés havi szinten 15 ezer forint pluszt fog jelenteni, míg egymillió forintos nyugdíjnál havi 150 ezer forintot, igaz, ilyen magas nyugdíjban kevesebb mint száz nyugdíjas részesül. Már 690 ezer forintos havi nyugdíj esetén kicsivel több mint 100 ezer forintot fog jelenteni az emelés (103 500 forintot). A statisztikák szerint 500 ezer forintnál nagyobb ellátásban közel ötezer személy részesül.

A portál emlékeztet arra, hogy a 15 százalékos emelés várhatóan nem fogja fedezni a tényleges inflációt, így majd év közbeni korrekcióra is szükség lehet, ahogy idén is történt már két lépésben. Az idén így már 14 százalékkal kellett emelni a nyugdíjakat, de az éves infláció ennél jó eséllyel magasabb lesz.

Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×