A holtversenyben első nagyvárosokban az energiaárak emelkedése megduplázta az inflációt, ennek köszönhetik, hogy a legdrágábbakká váltak. A dobogó harmadik fokára Tel-Aviv került – tavaly ez a város vezette a listát.

Moszkva és Szentpétervár 88 helyet lépett előre a rangsorban, amit a szankciók és az emelkedő olajárak miatt növekvő megélhetési költségeknek köszönhet – írja a The Guardian.

Érdekesség, hogy Venezuela fővárosa, Caracas 2022-es 132 százalékos áremelkedésével ugyan jóval elmaradt a 2019-es, több mint 25 000 százalékos hiperinflációs rátától, de az érték még így is túl magas maradt ahhoz, hogy a felmérésbe bekerüljön.

A helyi valutában számolt 8,1 százalékos átlagos infláció még mindig a legmagasabb volt a több mint két évtizedes felmérések során, a tavalyi 3,5 százalékhoz, illetve a 2020-as 1,9 százalékhoz képest is emelkedett.

Az erősebb valuta miatt több város is feljebb kapaszkodott a rangsorban: a nyolc legtöbb helyezést ugró város közül hat amerikai volt.

Az amerikai dollár szinte valamennyi valutával szemben meredeken erősödött. Két japán város, Tokió és Oszaka ugyanakkor idén csak a 37. és 43. helyen végzett, szemben a 2021-es 13. és 10. hellyel. Stockholm és Luxemburg is sokkal hátrébb került idén a listán, mint korábban: mindkettő 38 helyet esett vissza, így most 99. és 104. legdrágább a vizsgált 172 város közül.

Szingapúr elsősége nem meglepő: az elmúlt tíz évben nyolcszor nyerte el ezt a címet, tavaly második volt.

New York most először a legdrágább város a világon.

A globális inflációs hullám már az előtt elindult, hogy Oroszország februári ukrajnai inváziója zavarokat okozott volna a kulcsfontosságú nyersanyagok, különösen az élelmiszerek ellátásában. Az Oroszországgal szembeni szankciókat követően az olaj, a gáz és más energiahordozók árai tovább emelkedtek. A benzinárak emelkedése okozta a legnagyobb egyedi hajtóerőt a magasabb inflációhoz. Az üzemanyag literje helyi valutában számolva átlagosan 22 százalékkal volt drágább, mint egy évvel korábban.

Az árak talán megtorpannak jövőre

Az EIU előrejelzése szerint – hacsak nem következik be valamilyen előre nem látható csapás – a költségnövekedés 2023-ban enyhülni fog, mivel a magasabb kamatlábak megszüntetik a keresleti nyomást, és a kínálati láncot hátráltató nehézségek enyhülni kezdenek. Kína azonban továbbra is nehezen kiszámítható faktort jelent.

A jó hír az, hogy a kamatlábak emelkedésével néhány országban az árak enyhülni kezdenek. Ha az ukrajnai háború nem eszkalálódik tovább, a szakemberek szerint az energia, az élelmiszer- és az alapanyagárak 2023 meredeken esni fognak, igaz, nem érik majd el ezt követően azt a szintet, amelyről elindult növekedésük.