Infostart.hu
eur:
360.1
usd:
309.85
bux:
131342.08
2026. május 15. péntek Szonja, Zsófia
Road rollers building the new asphalt road
Nyitókép: i-Stockr/Getty Images

Koncessziós autópályák: itt épülnek majd az új szakaszok

A társaság a következő 11 évben 538 kilométeren felújítja a meglévő útpályát, és megépít további 272 kilométer új gyorsforgalmi utat, 273 kilométer hosszan pedig új sávokkal bővíti a már megépült hálózatot.

Szeptember elsején csaknem 1240 kilométer már meglévő gyorsforgalmi út üzemeltetését és fenntartását vette át a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-től a Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. A társasághoz a koncessziós szerződés értelmében a következő útszakaszok kerültek: az M1-es és M7-es autópálya M0 és az országhatár közötti szakaszai, M15, M25, M3, M4, M30, M35, M44, M70, M85 és M86 teljes területe, M8-as autópálya Kisapostag és Apostag közötti szakasza.

A magyar állammal kötött szerződésben a társaság azt is vállalta, hogy a 35 éves koncessziós időszakon belül a következő 11 évben fejlesztéseket hajt végre. Szimicsku László, a Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. kommunikációs igazgatója elmondta, 538 kilométernyi szakaszt kell "szintre hozni", ezt azt jelenti, hogy egyforma minőségűnek kell lenniük az útburkolatoknak, a forgalomtechnikai eszközöknek és a tábláknak.

"Ezen idő alatt építünk majd 272 kilométer új gyorsforgalmi utat és lesz 273 kilométer hosszan olyan útszakasz, ahol újabb sávokkal bővítjük majd a már meglévőket" – árulta el a kommunikációs igazgató. Ezek közé tartozik:

  • az M1-es Budapest is Győr közötti szakasza
  • az M7-es Budapest és Szabadbattyán közötti része
  • az M3-as Nagytarcsától Gyöngyösig

Ezeken a szakaszokon a jövőben 2+3 forgalmi sávon lehet majd közlekedni.

A koncessziós társasághoz kerülnek olyan újonnan épülő szakaszok is, amelyeket még az állam kezdett el kivitelezni, ezeket az állam befejezi, és utána ezek üzemeltetése kerül majd a céghez, és lesznek olyan útszakaszok, amelyeket már a koncessziós társaság épít. Az új szakaszok lesznek:

  • az M0-st tehermentesítő M81-M8-as autópálya, ami Komáromtól tart Székesfehérvár érintésével egészen Dunaújvárosig, majd onnan Kecskemét északi részéig
  • az M4-es Kisújszállás és Berettyóújfalu között 61 kilométeren
  • az M3-ason Vásárosnamény és Beregdaróc között 31 kilométeren.

Szimicsku László kiemelte, az autópályák tulajdonjoga a magyar államnál marad, a társaság csak az üzemeltetés, a fenntartás és a fejlesztés feladatait kapta meg. Emellett szintén az állam határozza majd meg a jövőben az autópálya-használati díjat, a matricák árát, és ezek beszedését is a magyar állam folytatja.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kordonbontásba kezdett Magyar Péter a Karmelitánál, megnyitják a nagyközönség előtt

Kordonbontásba kezdett Magyar Péter a Karmelitánál, megnyitják a nagyközönség előtt

„Magyarországon nincs helye kordonoknak, főleg nem közintézmények körül, amelyeket magyar emberek pénzéből építettek” – jelentette ki a kormányfő a Karmelita előtt. Vitézy Dávid is részt vett a bontásban, elmondta, 500 és 1000 milliárd forint között lesz a vári költekezés vége, eközben a magyar gyermekvédelemre, közlekedésre, vasútra sosem volt pénz. Magyar Péter bejelentést tett az épületek, illetve a beruházások további sorsáról is. A Karmelita és a Miniszterelnöki Kabinetiroda látogatható lesz. Ennek módjáról is bejelentések jöttek.

Bauer Bence: rossz, rosszabb és még rosszabb forgatókönyvek között választhat a német kancellár pártja

Egy évvel ezelőtt alakult meg az új szövetségi német kormány Friedrich Merz kancellár vezetésével. A hármas koalíció jövőjét és az előrehozott választások eshetőségét elemezte az InfoRádió Aréna című műsorában az MCC Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója. Bauer Bence szerint tartományi szinten az AfD további térnyerése erősen destabilizálná a szövetségi kormányzatot.
inforadio
ARÉNA
2026.05.15. péntek, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Bővelkedünk benne, mégsem élünk az ország rejtett energiatartalékával

Bővelkedünk benne, mégsem élünk az ország rejtett energiatartalékával

A magyar energiarendszer zöldítésében az elmúlt években a napenergia vitte a főszerepet, miközben egy másik, időjárástól független megújuló forrás – a geotermia – a lehetőségeihez képest jóval kisebb figyelmet kapott. Pedig a Kárpát-medence adottságai európai összevetésben is kedvezőek: a hő a föld mélyéből folyamatosan rendelkezésre áll, és megfelelő geológiai környezetben hőtermelésre, sőt bizonyos esetekben villamosenergia-termelésre is alkalmassá tehető. A mélygeotermia elterjedésének kulcsa ugyanakkor nem csak műszaki kérdés: a beruházói kockázatkezelés, a visszasajtolás gyakorlata, a fogyasztók közelsége és a kiszámítható szabályozási-támogatási háttér együtt döntik el, hogy az ígéretekből mennyi lesz tényleges kapacitás.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×