Pletser Tamás elmondta, hogy nem ez az első gázmező, amit felfedeztek Ciprus partjainál, sőt a korábbiak még ennél is hatalmasabb gázvagyont rejtenek. Ez a most feltárt mező inkább a kisebb vagy közepes lelőhelyek közé tartozik.

„Mindenesetre, újabb bizonyítéka annak, hogy a Földközi-tenger medencéje tele van gázlelőhelyekkel, vagyis itt a környékünkön nagyon sok földgázt lehetne kitermelni” – vélekedett a szakértő.

Arra is emlékeztetett, hogy 2012 és '13 között Izrael már felfedezett egy nagyon jelentős mezőt, a Tamart, illetve a mellette levő Leviatánt, és Egyiptom partjainál is megindult a tenger alatti földgáz kitermelése.

De kétségtelenül a leggazdagabb gázmezőket Ciprus partjainál találták, ami azt jelenti, hogy ez a régió el van lesz gázzal – jelentette ki az energetikai elemző.

„Mindez azonban nem jelent azonnali vagy gyors megoldást az orosz gáztól való függetlenedésre, mivel egy ilyen tengeri offshore beruházás

legalább három-öt évig

tart. Ennyi idő kell ahhoz, hogy a kitermelés megindulhasson” – hívta fel a figyelmet az Erste Bank munkatársa. Azt is elmondta, hogy még két dologra lenne szükség. Egyrészt Európa felé ki kellene építeni a szükséges infrastruktúrát, amire már vannak is tervek. Egyebek közt Kréta szigetéről, Görögországon át, Olaszországig juttatnák el a földgázt, ahonnan aztán már a teljes európai piacot el lehetne látni. A másik nagyon fontos feltétel pedig az lenne, hogy Törökországgal valamiféle egyezség szülessen a ciprusi helyzet rendezéséről. Pletser Tamás ez utóbbit már csak azért is különösen lényegesnek tartja, mert az egyik leggazdagabb gázmező éppen azon a területen fekszik, amelynek hovatartozásáról Törökország és Görögország régóta vitázik egymással. „Ha tehát az itteni gázvagyont Európa szeretné kiaknázni, akkor mindenképpen politikai megegyezés kellene Ciprusról” – mutatott rá a szakértő.

Éppen ezért nem is gondolja úgy, hogy a földközi-tengeri gázmezők megoldást jelentenének egy esetleges idei, európai gázválságra.

„Ehhez ugyanis hiányzik a szükséges infrastruktúra”

– hívta fel a figyelmet ismételten az elemző. Szerinte leghamarabb, két-három éven belül csak az izraeli, illetve az egyiptomi gázmezők jelenthetnének segítséget, mivel ezeken már megindult a kitermelés. Ellenben ahhoz, hogy ez a gáz eljusson Európába, cseppfolyósító berendezéseket kell üzembe állítani. Ez viszont azt jelenti, hogy körülbelül három év múlva érkezhet cseppfolyósított gáz ezekből a forrásokból Európába.

„A vezetékes szállításra pedig még legalább egy 5-7 évet várni kell és ahhoz előbb Törökországgal is meg kellene állapodni”

– hangsúlyozta Pletser Tamás.

Az Erste Bank szakértőjétől megkérdeztük azt is, hogy vajon Olaf Scholz német kancellár kanadai tárgyalásai jelenthetnek-e valamiféle előrelépést az európai gázellátása szempontjából? Pletser Tamás szerint nem a felkínált gáz mennyisége jelent gondot, hanem az, hogy Európa egyelőre nem tud megfelelő mennyiségű LNG-t fogadni. Ezért a szakértő úgy látja, hogy az orosz gáztól való teljes elszakadáshoz még évekre van szükség. „Mindenesetre az jó hír – közölte az Erste Bank munkatársa –, hogy a németek, már az idén télen üzembe helyezhetnek több, úszó terminált, amelyeken keresztül fogadni tudják a cseppfolyósított földgázt, ami akár Kanadából is érkezhet.”

Pletser Tamás emlékeztetett rá, hogy a már meglévő LNG fogadókapacitás mellett is Európának, legalább évente 100 milliárd köbméternyi orosz földgázra van szüksége. Mint mondta ennyi kell nagyjából még jövőre is, viszont 2024-től már akár a felére is csökkenhet az oroszoktól származó gáz mennyisége. A banki szakértő elemzési azt mutatják, hogy

Európa 2027-től gyakorlatilag teljesen függetlenedhet az orosz szállításoktól.

„Ehhez persze az kell, hogy a különbözet jelentős része cseppfolyósítva jusson el Európába. Most évente 120 milliárd köbméternyi LNG érkezik a kontinensre. Ezt a mennyiséget kellene, a következő négy-öt év alatt, megduplázni. Ezzel teljesen ki lehetne váltani az orosz földgázt” – közölte a szakértő. De ez nem kis feladat, óriási infrastrukturális beruházást igényel és rengeteg szállítóhajó kell hozzá. Ezzel párhuzamosan pedig a gázáramlás irányát is meg kellene fordítani, vagyis hogy ne keletről–nyugatra áramoljon, hanem ellenkezőleg, az LNG kikötőkből Európa belseje felé.

„Azt gondolom, hogy 2025-'26-tól lesz elegendő cseppfolyósított gáz a piacokon, a kérdés inkább az, hogy ennek fogadásához mennyire gyorsan tudjuk az infrastruktúrát felépíteni” – hangoztatta az InfoRádióban Pletser Tamás, az Erste Bank olaj-, és gázpiaci elemzője.