eur:
411.12
usd:
392.19
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Nyitókép: Pixabay

Csőd jelzi a sertéságazat nehéz helyzetét és az áremelés sürgető szükségét

Az energia, a munkaerő és a takarmány ára is jelentősen emelkedett az elmúlt másfél évben, így ezek a tényezők is közrejátszottak abban, hogy a Kurucz-csoport becsődölt. Az áremelkedést még sok kereskedő nem tudta beépíteni az árakba, de ez már nem várathat magára soká a hússzövetségi elnök szerint.

Mint arról az Infostart is beszámolt, a múlt héten csődbe ment egy magát meghatározónak mondó sertésfeldolgozó cég, a Hajdú-Bihar megyei Kurucz-csoport. Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke az InfoRádiónak azt mondta, minél később építi be egy húsipari cég az emelkedő önköltséget az értékesítési árakba, annál nagyobb az esély arra, hogy nem tud fennmaradni a romló piaci környezetben.

A szövetség elnöke szerint a csődben nagyon jelentős szerepe volt az elmúlt egy-másfél év gazdasági környezetváltozásának, ami drasztikusan rontotta a húságazat kilátásait. Meglátása szerint már az orosz-ukrán háború előtt jelentős áremelkedés ment végbe, de ezt a háború megsokszorozta. Úgy tudni, a közepes méretű, tízmilliárd forint feletti forgalmat bonyolító cégcsoportot a kormány kiemelt családi vállalkozásként kezelte, és egy 2019-es hárommiliárdos fejlesztésükhöz másfél milliárd forint állami támogatásban részesültek.

Éder Tamás azt mondta, ma a piaci környezet nem kedvez a sertéstartóknak, így a cégek áremelésre kényszerülnek túlélésük érdekében. Szerinte olyan mértékű költségnövekedés ment végbe, hogy már nem fedezi az élősertés ára a tenyésztői önköltségeket. Ráadásul hiába volt idén az év során eddig már több mint hatvan százalékos áremelkedés az élő állatoknál, a feldolgozók ezt az önköltségnövekedést, az energiaárak és a bérek növekedését

nem tudták még a fogyasztói árakba beépíteni.

Éder Tamás azt mondta, most mindenki abban reménykedik, hogy szép lassan a fogyasztók felé át lehet hárítani ezt a drágulást.

"Mindig el kell mondanom, hogy szakmai érdekképviseleti vezetőként a jövőre vonatkozó áfakulcsról sokat nem mondhatok, de ha mondhatnék is, akkor sem lennék most könnyű helyzetben."

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kalas Vivien Várhelyi Olivér uniós biztosi jelöléséről: kompromisszumos megoldás született

Kalas Vivien Várhelyi Olivér uniós biztosi jelöléséről: kompromisszumos megoldás született

A magyar uniós biztosjelölttől elvett szakterületek közül kettő az egészségügyi válságkezeléshez, egy pedig a szexuális és reprodukciós jogokkal kapcsolatos hatáskörhöz kapcsolódik – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézetének főreferense. Kalas Vivien szerint az új Európai Bizottságtól nem igazán várhatók nagy változások, talán az ECR képviselőcsoport hozhat be új gondolatokat a mindennapos munkába.

Kaiser Ferenc: az oroszoknál maradhatnak az elfoglalt ukrajnai területek, de ez rablóháborút legitimálna

Békekötés nem várható, maximum tűzszünetet lehet elérni Ukrajnában, ami viszont nem biztos, hogy elég lesz az Egyesült Államoknak – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense arra reagálva, hogy egyes források szerint Vlagyimir Putyin tárgyalna az ukrajnai fegyverszünetről Donald Trumppal. Kaiser Ferenc szerint ha elapadnak a nyugati támogatások, akkor egész Ukrajna elveszhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Kemény szankciót jelentett be Amerika - Hogyan érinti ez a magyar gázellátást?

Kemény szankciót jelentett be Amerika - Hogyan érinti ez a magyar gázellátást?

Az Egyesült Államok újabb szankciókat vezetett be Oroszország ellen, ezúttal a Gazprombankot és további 50 kisebb-nagyobb orosz pénzintézetet célozva meg. A lépés célja, hogy tovább korlátozza Oroszország hozzáférését a nemzetközi pénzügyi rendszerhez, és megnehezítse az ukrajnai háború finanszírozását. Az intézkedések a Biden-adminisztráció utolsó hónapjában történnek, és jelentős hatással lehetnek az orosz költségvetésre, de a magyar gazdaság szempontjából is izgalmas a helyzet, mivel Magyarország évente 4,5 milliárd köbméter földgázt kap Oroszországtól, amelyet az a Gazprom szállít, akinek a szankció alá kerülő Gazprombank kezeli a pénzügyeit. Magyarország külügyminisztériuma már vizsgálja az orosz bankkal szembeni amerikai szankciók esetleges hatását, az amerikai pénzügyminisztérium azonban figyelmeztetett: aki a szankcionált bankokkal levelező kapcsolatot tart fenn, az "jelentős szankciós kockázattal" szembesülhet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×