Európa tervének sikere, miszerint a háborús helyzet miatt elutasítja az orosz gáz felhasználását, nagy mértékben múlik azon, hogy sikerül-e megfelelő mennyiségű LNG-hez (cseppfolyósított földgázhoz) jutnia. Ezt főleg az Egyesült Államokból szereznék be a blokk országai, a cél a tározók 80 százalékos telítettségének elérése novemberre.

Az uniós országok olyan vészhelyzeti intézkedésekkel készülnek fel az orosz gázellátás esetleges teljes leállására, mint a széntüzelésű energiatermelés, az atomerőművek esetleges további használata, valamint az LNG behozatalának növelése, mivel az Északi Áramlat-1 gázvezetéken keresztül történő szállítás mennyisége egyre csökken, írja a Reuters.

A globális LNG-piac azonban az új kínálat hiánya és a beruházások csökkenése miatt már az elmúlt években is szűkös volt, a legtöbb nagy termelő már most a teljes kapacitás közelében működik.

Egyre nő a kereslet

Az LNG ára mindezek következtében a héten mintegy 60 százalékkal megugrott, a várakozások szerint hamarosan meghaladja a 40 dollárt millió brit hőegységenként. Ha a helyzet tovább romlik, a referenciaértékek elérik az év elején látott 60 dollár közeli rekordszintet, ami komoly kihívást jelent Európa számára az import fenntartásában.

A Freeport LNG texasi üzemében

tűzkár rontja tovább a helyzetet: a létesítmény szeptemberig teljesen leáll, az év végéig csak részlegesen üzemel. Az itt előállított LNG 70 százaléka Európába érkezett.

Európa idén már rekordmennyiségű LNG-t importált, 60 százalékkal többet, mint egy évvel ezelőtt: a globális importkapacitás majdnem kétszerese az exportkapacitásnak, de ez csökkenhet, ha a november végéig tartó hurrikánszezonban Amerikában további létesítmények állnak le.

Ázsia is készül már a télre: a bérlők félnek attól, hogy télre szállítókapacitás nélkül maradnak, ezért előre lekötik a szállítóhajókat. Japán télen a hideg és az erőművek leállásai miatt szintén szűkös energiapiacra számít, ami miatt nőhet az LNG-kereslet.

Az orosz gáz egyes országokba már csak szivárog

Az északnyugat-európai LNG-terminálok túllépték névleges kapacitásukat, vagyis maximális teljesítményüket, ami növeli a meghibásodások és a leállások kockázatát. Más, nagyobb kapacitással rendelkező terminálok, például Spanyolországban, nem rendelkeznek összeköttetéssel az európai szomszédokkal.

Az Északi Áramlat 1 gázvezeték, amely a Balti-tenger alatt fut Oroszországból Németországba, jelenleg csak 40 százalékos kapacitással üzemel: a Gazprom a berendezésekkel kapcsolatos problémákra, javításból vissza nem érkezett alkatrészekre hivatkozik.

Elemzők szerint egyre nagyobb aggodalomra ad összességében okot, hogy Európa összes országa képes lesz-e elérni azt az ambícióját, miszerint a téli fűtési szezon előtt a jelenlegi 55 százalékról 80 százalékra növelje a gáztárolók szintjét.

"A jelenlegi európai tárolási szinteknek novemberig elegendőnek kell lenniük abban az esetben, ha az orosz gázáramlás azonnal leállna, de ez súlyos téli szűkösséget jelent, ami az árakat az egekbe repítheti" - mondta Kaushal Ramesh, a Rystad Energy szakértője.

Télen még fázhatunk is

Elemzők arra számítanak, hogy az európai gáztárolók 67 százalékos szinten lesznek, ha az Északi Áramlat november 1-jén továbbra is 40 százalék körüli kapacitással működik, és 60 százalékos szinten, ha teljesen leáll - mindkettő az ötéves átlag alatt van.

"Egy 70 százalékos töltöttségnél alacsonyabb szintű téli indulással Európa egy szokatlanul hideg vagy hosszú tél esetén a hiány, az esetleges leállások és a fejadagok rendkívüli kockázatának lesz kitéve" - mondta Tamra Druz, a Capir Energy vezetője.