Infostart.hu
eur:
367.67
usd:
317.23
bux:
146772.66
2026. szeptember 2. szerda Dorina, Rebeka
室外天然气连接管道法兰
Nyitókép: BIN WANG/Getty Images

Újabb európai országot engedtek a világ legnagyobb gázmezőjére

Az Eni olasz energetikai vállalat is részt vesz a világ legnagyobb, részben Katarhoz tartozó gázmezőjén kezdődő kitermelésben a katari energiaügyi miniszter vasárnapi bejelentése szerint.

Sajtótájékoztatóján Szád Serída al-Kábi stratégiai vállalkozásnak nevezte a tervet.

A megegyezés értelmében az Eninek kicsivel több mint 3 százalékos részesedése lesz a mintegy 28 milliárd dolláros projektben, amelynek célja, hogy a világ egyik legnagyobb cseppfolyósított földgáz (LNG)- kitermelőjének számtó Katar LNG-előállítási kapacitását 2027-ig további 60 százalékkal növelje.

Az Eni pénteken bejelentette, hogy a Gazprom orosz állami energetikai óriásvállalat 50 százalékkal csökkentette az Olaszországba irányuló gázszállítást. A Gazprom a héten már korábban megkezdte az olaszországi szállítások csökkentését: szerdán a rendelt mennyiségnél 15 százalékkal, csütörtökön pedig 35 százalékkal kevesebbet szállított.

Az olasz vállalat Doha második külföldi partnere a francia TotalEnergies mellett. A TotalEnergies-vel kötött szerződést egy hete jelentették be. A 2054-ig érvényes megegyezés értelmében a francia cég 6,25 százalékos részesedéshez jut a projektben.

Az AFP hírügynökség emlékeztet arra, hogy a külföldi vállalatoknak az előzetes tervek szerint körülbelül 25 százalékos részesedése lenne, s hozzáteszi, hogy hétfőn várhatóan újabb bejelentést tesznek az ügyben.

A gázmezőn - amelyen Katar Iránnal osztozik - 2026-ban kezdenék meg a projektet, beleértve a mező bővítését is.

Az iráni részen a kitermelés a síita államot sújtó nemzetközi szankciók miatt akadozik.

Az ukrajnai háború februári 24-i kitörése óta több európai vezető is hangsúlyozta a függetlenedés fontosságát az orosz gázszállításoktól.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.09.03. csütörtök, 18:00
Kis Anna meteorológus, a földtudományok doktora, az ELTE Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa
Szabó Péter éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza
Nagyon minimális emelkedéssel zárt az amerikai tőzsde

Nagyon minimális emelkedéssel zárt az amerikai tőzsde

Eséssel indították a szerdai kereskedést az ázsiai részvénypiacok, miután az olajárak újabb emelkedése felerősítette az inflációs félelmeket, és világszerte feljebb hajtotta az állampapírpiaci hozamokat. A befektetők attól tartanak, hogy az energiaellátás tartós zavarai és a magasabb olajárak lassíthatják az infláció mérséklődését, ezért a jegybankok a korábban vártnál tovább tarthatják szigorúan a monetáris kondíciókat. A kedvezőtlen hangulat már a keddi amerikai és európai kereskedésben is éreztette hatását, a ma reggeli ázsiai kereskedésben pedig az amerikai részvényindexek határidős jegyzései is lejjebb kerültek. Ázsiában a Nikkei és a Kospi is esett, a befektetők a közelgő japán kamatdöntésre, valamint a jen gyengülésére adott esetleges jegybanki válaszra is figyelnek. A Brent ára közben hordónként 96 dollár közelébe emelkedett. A tengerentúlon a nap végére a Dow 0,56 százalékkal, míg az S&P árfolyama 0,46, a Nasdaq-é pedig 0,45 százalékkal emelkedett.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×