A világ vizeinek mindössze 3 százaléka iható, és ennek jelentős részét is gleccserek és jégsapkák zárják magukba a Christian Aid jelentése szerint. A nehezen megszerezhető erőforrás biztonságos mennyiségben való elérhetőségét az egyre nagyobb populációval rendelkező városokban a klímaváltoztatás is veszélyezteti a Sky News cikke szerint.

A városokban épp ezért egyre komolyabban lesz érzékelhető a klímaváltozás hatása – nem kis részben azért is, mert az élhetetlenné váló területekről ide menekülnek az emberek. Patrick Watt, a Christian Aid vezetője szerint az, hogy Új-Delhiben már most sorba kell állni a vízért, a chilei Santiagóban pedig már most tervezik egy olyan rendszer bevezetését, mely fejadagokat állapít meg, erős jelzői annak, milyen vészhelyzet van kialakulóban.

Jelenleg a világ lakosságának 55 százaléka él városokban, de 2050-re ez az arány még magasabb, 68 százalék lesz

az ENSZ becslése szerint.

Meglepőn közel is veszélyben az ellátás biztonsága

A Föld felszínének 70 százalékát borítja ugyan víz, de ennek mindössze 3 százaléka iható, miközben a huszadik században a vízfelhasználás mennyisége kétszer olyan gyorsan növekedett, mint az emberek száma a földön, a víz pedig akár konfliktusok és háborúk forrása is lehet.

Nagy-Britanniában például az emberek hajlamosak arra, hogy az árvizeket tartsák a klímaváltozás legtöbb veszélyt hordozó következményének, megfeledkezve a vízhiányról, pedig például Londont is fenyegeti a vízhiány. Az angliai Környezetvédelmi Ügynökség már korábban jelezte, hogy e téren is kell fennakadásokra számítani – az éghajlatváltozás ugyanis a rendelkezésre álló vízmennyiséget is veszélyezteti.

A hivatal azt tervezi, hogy átalakítja az ország vízkészleteinek felhasználási és kezelési módját. Becsléseik szerint az Angliában élőknek a

jelenlegi napi 140 literes átlagos vízfelhasználást 110 literre kell csökkenteniük

ahhoz, hogy a kínálat és a kereslet összhangban maradjon az éghajlatváltozás megváltoztatta hőmérséklet, párolgás és vízigény mellett.

Kimerülnek a föld alatti készletek

A kutatók szerint vízhiányban a legszegényebbek szenvednek a leginkább – amikor a mérsékelt égövben élők számára is nehézségek merülnek fel a vízhez való hozzájutás terén, akkor az egyenlítőhöz közelebb élők életkörülményei egészen elképzelhetetlenül nehezednek.

Új-Delhiben már most

nehezen tudják ellátni a lakosságot ivóvízzel,

az éghajlatváltozás pedig tovább súlyosbítja a vízválságot, amelyet a népességnövekedés és a termények öntözéséhez szükséges felszín alatti vízkészletek kimerülése idézett elő.

Pénzzel kellene segíteni a szegény országokat

A Christian Aid felszólította a gazdag országokat, hogy pénzzel segítsék az éghajlatváltozáshoz nehezebben alkalmazkodó szegényebb országokat küzdelmeikben: Bangladesben például migránsok ezrei menekülnek a fővárosba, Dakharba, mivel a tengerszint emelkedése elmossa az otthonokat és a megélhetést is. Az ötlet eléggé vitatott, mivel a gazdag országok nem szívesen számszerűsítik a szennyezésük által okozott költségeket. A kérdés újra napirendre kerül az ENSZ idei COP27 klímatárgyalásán is, amelyeknek Egyiptom ad otthont.