eur:
411.24
usd:
393
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Pexels

Egyre nő a vízzel kapcsolatos konfliktusok száma világszerte

A legtöbb esetre Ázsiában kerül sor és az összecsapások száma is itt nő a legdinamikusabban.

Csak a tavalyi évben 41 halálos áldozata és 200 sérültje volt a Tadzsikisztán és Kirgizisztán határán zajló fegyveres konfliktusnak, mely a tiszta vízhez való hozzáférés miatt alakult ki, de nem ez az egyetlen ázsiai régió, ahol komoly harcok dúlnak a víz miatt. A földrész legnagyobb és legfontosabb folyóit Kína szabályozza, ami miatt India és Banglades területén is egyre nő az elégedetlenség. Szakértők szerint a következő években ezeken a területeken is várható a konfliktusok eszkalálódása.

A második legtöbb vízzel kapcsolatos konfliktus Afrikában fordul elő: Etiópia több mint ötmilliárd dolláros költséggel tervez egy gigantikus gátat építeni a területén átfolyó Kék-Nílus feltöltésére - ez a projekt különösen nagy megdöbbenést kelt a folyásirányban lejjebb fekvő Egyiptomban, ahol a Nílus vize évszázadok óta az ország megélhetését biztosítja a Statista szerint.

Növekvő a tendencia

A Pacific Institute borúlátó módon tekint a jövőbe: az elmúlt években Indiában és Iránban előforduló súlyos aszályok, az öntöző- és háztartási vízhez való hozzáférés miatti konfliktusok, valamint az egyik közösségtől a másikhoz való vízelvezetés elleni tüntetések nagymértékű növekedéséhez vezettek. Az Oroszország és Ukrajna közötti erőszak és konfliktus, amely 2014-ben súlyosbodott, majd a február végén megkezdett orosz invázióval háborúvá fajult, a polgári vízrendszerek elleni támadásokat és a víz fegyverként való használatát is magában foglalta.

Az elmúlt néhány évben egyre több víz körüli konfliktushelyzet bontakozik ki
Az elmúlt néhány évben egyre több víz körüli konfliktushelyzet bontakozik ki (kék: apropó; sárga: fegyver; piros: áldozat - a felosztás magyarázatát lásd lejjebb).

A növekvő népesedési nyomás és az egyre súlyosbodó etnikai és vallási konfliktusok a Szaharától délre fekvő Afrikában továbbra is évente több száz halálos áldozatot követelnek a pásztorok és a földművesek közötti, szűkös vízkészletek miatti erőszakos cselekmények által.

A számítógépes vízellátó rendszereket egyre több kibertámadás éri,

amelyek veszélyeztetik a vízellátás biztonságát, minőségét és megbízhatóságát.

Háromféle konfliktus létezik

Az intézet már a nyolcvanas évek óta követi figyelemmel a vízhasználat kapcsán kibontakozó konfliktushelyzeteket. A napokban frissített, vízhez kötődő erőszakos cselekményeket felsoroló kronológiája szerint 1300 alkalommal került sor fegyveres konfliktusra vízellátás miatt. A kronológia az ókori Mezopotámiától kezdve jegyzi ezeket az eseteket, melyeknek háromféle változatát azonosították:

  • Apropó: A víz feletti ellenőrzéssel kapcsolatos konfliktusok; a vízhez való gazdasági vagy fizikai hozzáférés vagy akár a vízhiány erőszakot vált ki.

  • Fegyver: A vízkészleteket vagy vízrendszereket eszközként vagy fegyverként használják egy erőszakos konfliktusban.

  • Áldozat: A vízkészletek vagy vízrendszerek elvesztése azáltal, hogy szándékosan vagy véletlenül erőszak célpontjává válnak.

Az éghajlatváltozás is szerepet játszik

A frissített kronológiában szereplő adatok rámutatnak az édesvízzel kapcsolatos erőszak csökkentésének fontosságára és a hatékony stratégiák meghatározására is. A vízzel kapcsolatos konfliktusok csökkentésének legfontosabb eszközei közé tartozna az ENSZ által 2010-ben deklarált, a vízhez való emberi jog megvalósítására irányuló erőfeszítések felgyorsítása, valamint az ENSZ 2030-ig szóló fenntartható fejlődési céljainak egyik célkitűzése, hogy mindenki számára alapvető biztonságos vizet és higiéniát biztosítsanak. Az éghajlatváltozás már most világszerte

rontja a vízhez való hozzáférés lehetőségeit,

illetve növeli a víz jelentette veszélyeket, holott az édesvíz létfontosságú erőforrás, amelyre a fenntartható jövő érdekében szükség van.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Bár csütörtök reggel még arról szólak a jelentések, hogy Oroszország - a történelem során először - interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) támadta meg Ukrajnát, mostanra az amerikai forgatókönyv vált valószínűbbé: Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy egy Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával támadták Ukrajnát. Az is kiderült, hogy a rakéta indítása előtt harminc perccel Moszkva értesítette Washingtont, bár erre a lépésre a nemzetközi egyezmények szerint (melyekből egyébként a Kreml kilépett) csak ICBM-ek esetén lett volna szükség. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×