eur:
411.22
usd:
392.73
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér kettes termináljának új, fapados járatokat kiszolgáló utasmólója az átadás napján, 2020. január 15-én.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

Kiss Róbert Richard: a fapadosoknak jelenthet csak problémát a légiforgalmi különadó

A gazdaság egészének viszont biztosan nem: aki nem Rómában költ a hétvégén, hanem helyette Miskolc-Tapolcán, még hasznot is hoz.

A kormány döntése értelmében nyolc szektornak kell különadót fizetnie, amely a rezsivédelmi és honvédelmi alapba folyik. A légitársaságoktól 30 milliárd forintot vonnának el - jelentette be a csütörtöki Kormányinfón Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter.

Kiss Róbert Richard turisztikai szakértő, az InfoRádió Világszám című utazási magazinjának szerkesztő-műsorvezetője nem számol az utasforgalom csökkenésével.

Az induló utasonkénti adó beszedésére egyébként - mint rámutatott - van példa más országokban, az EU-ban és másutt is, ráadásul a mértéke is ugyanakkora, mint amekkora összegről (10-15 euró) Magyarországon szó van.

"Ez elsősorban zöldadóként szerepel külföldön. Érzékenyebben a fapados cégeket fogja érinteni" - tette hozzá.

Szerinte az áthárításra - ha lesz ilyen - két megoldást is alkalmazhatnak:

  • nyitnak egy külön rubrikát, és deklarálják, hogy a 10-15 eurót emiatt kérik el pluszban a jegy mellé
  • szabad árképzés alapján egyszerűen beépítik a jegyárba.

Hogy lesz-e emiatt állandó járattörlés, arról azt mondta, mivel az utasok számára nem lesz visszatartó hatása az emelésnek, aligha, de persze a társaságok bárhogy dönthetnek.

"Továbbá bármilyen furán hangzik, aki emiatt nem utazik el Budapestről, többet fog költeni Magyarországon; előfordulhat, hogy valaki nem Rómában költ, hanem Miskolc-Tapolcán.

Általában az idegenforgalmat ez a különadó nem roppantja meg, sőt"

- jegyezte meg.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Alig költ az EU Ukrajnára, hiába a nagy fogadkozások

Alig költ az EU Ukrajnára, hiába a nagy fogadkozások

Az orosz invázió okozta pusztító gazdasági visszaesés ellenére Ukrajna 2023-ban figyelemre méltó ellenállóképességet mutatott, a gyászos 2022-es év után a GDP-je 5,3%-kal nőtt. Ugyanakkor a háború hosszú távú hatásai súlyosak: a költségvetési kiadások drasztikus emelkedése mellett a szociális, egészségügyi és oktatási források csökkenése demográfiai problémákhoz vezethet. Az EU és más nemzetközi partnerek támogatása kulcsfontosságú Ukrajna újjáépítéséhez, amelynek költségei a Világbank szerint elérhetik a 486 milliárd dollárt. A rekonstrukciós beruházások nemcsak Ukrajna talpra állását segíthetik, hanem stratégiai előnyöket hozhatnak az EU számára is, különösen a zöldenergia és az agrárszektorok terén – írja elemzésében a Vienna Institute for International Economics Studies (WiiW).

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×