Több száz budapesti és vidéki céget kérdeztek meg arról, hogy a piaci helyzetüket leginkább akadályozó tényezőket miben látják. A válaszadók 90 százaléka a szakmunkás- és mérnökhiányt tette az első helyre – ismertette érdeklődésünkre Koji László.

Mint mondta,

az építőipar országosan körülbelül 375 ezer főt foglalkoztat

momentán, a felüket tehetik ki a szakmunkások és mérnökök, sajnos tehát az utóbbi években a bővülő létszám elsősorban betanított- és segédmunkásokból tevődött össze. Szakmunkásokból és mérnökökből viszont továbbra sincs elegendő, pedig ezrével tudná őket felvenni és foglalkoztatni az építőipar – ismételte meg az ÉVOSZ elnöke. Jóllehet, országosan valamennyi alapszakma hiányszakma, a fővárosban elsősorban az épületgépészettel foglalkozó és villamosszerelést végző kollégákból, valamint tetőfedőkből és bádogosokból van a legkevesebb.

Koji László szerint ahhoz, hogy egy vállalkozónak szakmunkása legyen, nem tehet más, minthogy jobban megfizeti, mint a „szomszéd” vállalkozó, valamint hogy legálisan foglalkoztat. Hozzátette: manapság –tartós foglalkoztatás esetén – a munkavállalók zöme rákérdez a munkába járásra, adott esetben a szálláslehetőségre, a lakhatási támogatásra, továbbá a munkavédelmi- és munkaegészségügyi ügyekre is, és aki ezeket képes biztosítani, nyerőbb helyzetben van. Arról nem is beszélve, hogy már nem egyszerűen az országhatáron belül folyik a verseny, hanem nemzetközi színtéren – emelte ki a szakember. Vagyis ha a munkás nincs megbecsülve, akkor fogja magát és elmegy Nyugat-Európába dolgozni.

Az ÉVOSZ elnökének tájékoztatása alapján

jelentős vendégmunkás beáramlás Magyarországra nem igazán tapasztalható.

A már említett, az építőiparban foglalkoztatott 375 ezer ember közül 30-35 ezren lehetnek, akik úgymond harmadik ország (unión kívüli) állampolgárai, ezen belül 15 ezerre tehető az ukrán vendégmunkások száma. Azzal kapcsolatban, hogy esetükben vannak-e beilleszkedési gondok, Koji László azt mondta: bőven elegendő, ha egy 5-10 fős külföldi csoportból egy kolléga beszéli a magyart, vagy a munkaadó az ő nyelvüket, mert a feladat kiadása és annak ellenőrzése így is meg tud történni.