Az Európai Bizottság tavaly év végén hozta nyilvánosságra irányelv-tervezetét a globális minimumadó uniós bevezetéséről. A tervezet elfogadása több alkalommal is nehézségekbe ütközött, legutóbb, az Európai Unió Tanácsának március 15-i ülésen a 27 tagállam közül Észtország, Málta, Lengyelország és Svédország nem értett egyet vele.

„Ezek a tagállamok alapvetően az OECD globális adóreformjának két pillérének egyidejű bevezetéséhez ragaszkodnak és kétségeik vannak afelől, hogy elengedő idő áll-e rendelkezésükre a komplex szabályok megfelelő implementálása érdekében” – idézi a Napi.hu Póczak Ferencet, a Deloitte adóosztályának partnerét.

A jelenlegi francia elnökség javaslatot tett arra, hogy elhalasszák a bevezetést, annak érdekében, hogy a tagállamok kompromisszumra jussanak. A javaslat szerint a globális minimumadó fő szabályát 2023. december 31-től, míg az ennek kiegészítéséül szolgáló másodlagos szabályt 2024. december 31-től kellene a tagállamoknak alkalmazniuk. Ezt a javaslatot azonban az említett tagállamok nem fogadták el, így folytatódnak az erről szóló tárgyalások. A francia elnöksége célul tűzte ki az irányelv elfogadását, a következő hivatalos egyeztetés várhatóan április 5-én lesz.

A cél, hogy a multinacionális vállalatcsoportok adóterhelése elérje a minimum 15 százalékot minden olyan országban, ahol a cégek jelen vannak. Ha egy országban az adott vállalatcsoport tényleges adóterhelése nem éri el a 15 százalékot, akkor a különbözetet - a feltöltési adót - más országok szedhetik be.

A Deloitte közölte azt is, hogy a Tanács megállapodásra jutott egy másik kérdésben, az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus ügyében. Ennek célja az EU-n kívülről importált, magas szén-dioxid kibocsátással járó termékek behozatalának megdrágítása lenne