Palkó István megfogalmazása szerint egy nagyon bonyolult folyamatnak a végén jár az Aegon és az Union Biztosító. A szakértő felidézte: az Aegon Biztosító, illetve a Vienna Insurance Group (VIG) 2020 novemberében jelentette be, hogy adásvételi szerződést írtak alá a magyar Aegon Biztosító érdekeltségeiről, valamint a lengyel, a román és a török leánycégről is. Az akkori bejelentés alapján már 2021-ben le kellett volna zárulnia az Aegon Biztosító osztrák kézbe kerülésének, április 7-én azonban a magyar Belügyminisztérium a tranzakciót megvétózta. A tárca különösebb magyarázatot nem adott a döntésről, csak egy akkor viszonylag frissnek számító jogszabályra hivatkozott, miszerint nem kerülhetett volna külföldi tulajdonba az Aegon Biztosító.

A „gordiuszi csomót” végül aztán tavaly decemberben sikerült átvágni, bejelentve, hogy a magyar állam fog végül tulajdont szerezni a VIG mellett az Aegon Biztosítóban, így aztán „zöld lett a lámpa” a biztosító osztrák kézbe adása előtt, ugyanakkor a magyar állam is beszállt az Aegonba 45 százalékkal. Sőt, ezen felül – hasonló mértékben – a Vienna Insurance Group meglévő érdekeltségébe, az Union Biztosítóba is – tette hozzá a Portfolio elemzője megjegyezve, hogy a két biztosító 45 százalékos részesedéséért összesen 350 millió eurót fizettek.

Mint ismert, Varga Mihály pénzügyminiszter 2022. február 21-én, amikor aláírták a szerződést a VIG képviselőivel, kijelentette, hogy a kormány célja az, hogy a közvagyon gyarapodjon és a stratégiai vagyonelemek visszakerüljenek állami tulajdonba. Palkó István szerint, amennyiben öncélnak tekintjük azt, hogy a kormány minél több hasonló vagyonelememmel rendelkezzen, akkor a fent említett részesedés sikernek tekinthető. Azzal együtt, hogy olykor kevesebbet érnek ezek a vagyonelemek, mint az értük ajánlott összeg; jelen esetben egy viszonylag túlárazott ügylet látható, mely során az állam meglehetősen sokat fizetett a két biztosító kisebbségi részesedéséért – jegyezte meg. A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy

egyelőre nem látni, hogy az állam elsősorban pénzügyi-, vagy inkább stratégiai befektetőként kíván jelen lenni a biztosítási piacon.

„A kormány a stratégiai célt hangsúlyozza, de úgy tűnik, hogy ez nem a biztosítási tevékenységgel kapcsolatos cél, hanem a vagyonelemek bővítésével” – fogalmazott. Ha a biztosítási szektor irányából tekintünk a tranzakcióra, inkább pénzügyi befektetőnek tűnik a magyar állam, de annak viszonylag gyorsan meg kellene térülnie, ami nem valószínű – tette hozzá arra is rámutatva, hogy az állam – az Aegon tavaly, tavalyelőtti ismert eredményének – mintegy tizenhatszorosáért veszi meg a biztosítót, ami nagyon magas arány nemzetközi összehasonlításban.

A magyar államnak egyébként eddig nem volt részesedése a magyar biztosítási piacon, úgyhogy az Aegon- és az Union Biztosítóban szerzett 45 százalékos részesedés kifejezetten újdonságnak számít. „Nem is nyilvánította ki azon szándékát a magyar állam eddig, hogy a biztosítási szektorban ugyanolyan hídfőállásokat szeretne megteremteni, akár a maga, akár a hazai befektetők számára, mint például a bankszektorban, de elképzelhető hogy

a mostani tranzakció egy további terjeszkedésnek teremt lehetőséget”

– vélekedett a Portfolio munkatársa.