eur:
408.04
usd:
375.16
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Nyitókép: Pixabay

Elemző: az Aegon és az Union lehet a kezdet

Megtörtént az adásvétel: Magyarország 45 százalékos tulajdont szerzett az Aegon és az Union biztosítókban. A hírt Varga Mihály pénzügyminiszter a közösségi oldalán jelentette be. Hogy milyen célja lehet az államnak a tulajdonszerzéssel, arról a Portfolio elemzőjét kérdeztük.

Palkó István megfogalmazása szerint egy nagyon bonyolult folyamatnak a végén jár az Aegon és az Union Biztosító. A szakértő felidézte: az Aegon Biztosító, illetve a Vienna Insurance Group (VIG) 2020 novemberében jelentette be, hogy adásvételi szerződést írtak alá a magyar Aegon Biztosító érdekeltségeiről, valamint a lengyel, a román és a török leánycégről is. Az akkori bejelentés alapján már 2021-ben le kellett volna zárulnia az Aegon Biztosító osztrák kézbe kerülésének, április 7-én azonban a magyar Belügyminisztérium a tranzakciót megvétózta. A tárca különösebb magyarázatot nem adott a döntésről, csak egy akkor viszonylag frissnek számító jogszabályra hivatkozott, miszerint nem kerülhetett volna külföldi tulajdonba az Aegon Biztosító.

A „gordiuszi csomót” végül aztán tavaly decemberben sikerült átvágni, bejelentve, hogy a magyar állam fog végül tulajdont szerezni a VIG mellett az Aegon Biztosítóban, így aztán „zöld lett a lámpa” a biztosító osztrák kézbe adása előtt, ugyanakkor a magyar állam is beszállt az Aegonba 45 százalékkal. Sőt, ezen felül – hasonló mértékben – a Vienna Insurance Group meglévő érdekeltségébe, az Union Biztosítóba is – tette hozzá a Portfolio elemzője megjegyezve, hogy a két biztosító 45 százalékos részesedéséért összesen 350 millió eurót fizettek.

Mint ismert, Varga Mihály pénzügyminiszter 2022. február 21-én, amikor aláírták a szerződést a VIG képviselőivel, kijelentette, hogy a kormány célja az, hogy a közvagyon gyarapodjon és a stratégiai vagyonelemek visszakerüljenek állami tulajdonba. Palkó István szerint, amennyiben öncélnak tekintjük azt, hogy a kormány minél több hasonló vagyonelememmel rendelkezzen, akkor a fent említett részesedés sikernek tekinthető. Azzal együtt, hogy olykor kevesebbet érnek ezek a vagyonelemek, mint az értük ajánlott összeg; jelen esetben egy viszonylag túlárazott ügylet látható, mely során az állam meglehetősen sokat fizetett a két biztosító kisebbségi részesedéséért – jegyezte meg. A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy

egyelőre nem látni, hogy az állam elsősorban pénzügyi-, vagy inkább stratégiai befektetőként kíván jelen lenni a biztosítási piacon.

„A kormány a stratégiai célt hangsúlyozza, de úgy tűnik, hogy ez nem a biztosítási tevékenységgel kapcsolatos cél, hanem a vagyonelemek bővítésével” – fogalmazott. Ha a biztosítási szektor irányából tekintünk a tranzakcióra, inkább pénzügyi befektetőnek tűnik a magyar állam, de annak viszonylag gyorsan meg kellene térülnie, ami nem valószínű – tette hozzá arra is rámutatva, hogy az állam – az Aegon tavaly, tavalyelőtti ismert eredményének – mintegy tizenhatszorosáért veszi meg a biztosítót, ami nagyon magas arány nemzetközi összehasonlításban.

A magyar államnak egyébként eddig nem volt részesedése a magyar biztosítási piacon, úgyhogy az Aegon- és az Union Biztosítóban szerzett 45 százalékos részesedés kifejezetten újdonságnak számít. „Nem is nyilvánította ki azon szándékát a magyar állam eddig, hogy a biztosítási szektorban ugyanolyan hídfőállásokat szeretne megteremteni, akár a maga, akár a hazai befektetők számára, mint például a bankszektorban, de elképzelhető hogy

a mostani tranzakció egy további terjeszkedésnek teremt lehetőséget”

– vélekedett a Portfolio munkatársa.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 4. 20:22
×
×
×
×