eur:
410.55
usd:
391.87
bux:
79822.75
2024. november 25. hétfő Katalin
Nyitókép: Pixabay

Elemző: az Aegon és az Union lehet a kezdet

Megtörtént az adásvétel: Magyarország 45 százalékos tulajdont szerzett az Aegon és az Union biztosítókban. A hírt Varga Mihály pénzügyminiszter a közösségi oldalán jelentette be. Hogy milyen célja lehet az államnak a tulajdonszerzéssel, arról a Portfolio elemzőjét kérdeztük.

Palkó István megfogalmazása szerint egy nagyon bonyolult folyamatnak a végén jár az Aegon és az Union Biztosító. A szakértő felidézte: az Aegon Biztosító, illetve a Vienna Insurance Group (VIG) 2020 novemberében jelentette be, hogy adásvételi szerződést írtak alá a magyar Aegon Biztosító érdekeltségeiről, valamint a lengyel, a román és a török leánycégről is. Az akkori bejelentés alapján már 2021-ben le kellett volna zárulnia az Aegon Biztosító osztrák kézbe kerülésének, április 7-én azonban a magyar Belügyminisztérium a tranzakciót megvétózta. A tárca különösebb magyarázatot nem adott a döntésről, csak egy akkor viszonylag frissnek számító jogszabályra hivatkozott, miszerint nem kerülhetett volna külföldi tulajdonba az Aegon Biztosító.

A „gordiuszi csomót” végül aztán tavaly decemberben sikerült átvágni, bejelentve, hogy a magyar állam fog végül tulajdont szerezni a VIG mellett az Aegon Biztosítóban, így aztán „zöld lett a lámpa” a biztosító osztrák kézbe adása előtt, ugyanakkor a magyar állam is beszállt az Aegonba 45 százalékkal. Sőt, ezen felül – hasonló mértékben – a Vienna Insurance Group meglévő érdekeltségébe, az Union Biztosítóba is – tette hozzá a Portfolio elemzője megjegyezve, hogy a két biztosító 45 százalékos részesedéséért összesen 350 millió eurót fizettek.

Mint ismert, Varga Mihály pénzügyminiszter 2022. február 21-én, amikor aláírták a szerződést a VIG képviselőivel, kijelentette, hogy a kormány célja az, hogy a közvagyon gyarapodjon és a stratégiai vagyonelemek visszakerüljenek állami tulajdonba. Palkó István szerint, amennyiben öncélnak tekintjük azt, hogy a kormány minél több hasonló vagyonelememmel rendelkezzen, akkor a fent említett részesedés sikernek tekinthető. Azzal együtt, hogy olykor kevesebbet érnek ezek a vagyonelemek, mint az értük ajánlott összeg; jelen esetben egy viszonylag túlárazott ügylet látható, mely során az állam meglehetősen sokat fizetett a két biztosító kisebbségi részesedéséért – jegyezte meg. A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy

egyelőre nem látni, hogy az állam elsősorban pénzügyi-, vagy inkább stratégiai befektetőként kíván jelen lenni a biztosítási piacon.

„A kormány a stratégiai célt hangsúlyozza, de úgy tűnik, hogy ez nem a biztosítási tevékenységgel kapcsolatos cél, hanem a vagyonelemek bővítésével” – fogalmazott. Ha a biztosítási szektor irányából tekintünk a tranzakcióra, inkább pénzügyi befektetőnek tűnik a magyar állam, de annak viszonylag gyorsan meg kellene térülnie, ami nem valószínű – tette hozzá arra is rámutatva, hogy az állam – az Aegon tavaly, tavalyelőtti ismert eredményének – mintegy tizenhatszorosáért veszi meg a biztosítót, ami nagyon magas arány nemzetközi összehasonlításban.

A magyar államnak egyébként eddig nem volt részesedése a magyar biztosítási piacon, úgyhogy az Aegon- és az Union Biztosítóban szerzett 45 százalékos részesedés kifejezetten újdonságnak számít. „Nem is nyilvánította ki azon szándékát a magyar állam eddig, hogy a biztosítási szektorban ugyanolyan hídfőállásokat szeretne megteremteni, akár a maga, akár a hazai befektetők számára, mint például a bankszektorban, de elképzelhető hogy

a mostani tranzakció egy további terjeszkedésnek teremt lehetőséget”

– vélekedett a Portfolio munkatársa.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
„Helyettünk is hős” – Megnyílt a Puskás Múzeum

„Helyettünk is hős” – Megnyílt a Puskás Múzeum

"A magyar futball öröksége kötelez és muníciót is ad nekünk" – mondta a megnyitón Orbán Viktor miniszterelnök, Puskás Ferencet a magyar futballisták és minden 10-esek példaképének nevezve, akiről Czibor Zoltán azt mondta: "ha az Öcsi egyszer belerúgott a labdába, abból két gól lett".
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
Az innovációs ökoszisztéma felrázása érdekében új vezetői posztot is bevet az NKFI Hivatal

Az innovációs ökoszisztéma felrázása érdekében új vezetői posztot is bevet az NKFI Hivatal

A Kutatási Kiválósági Tanácsban (KKT) október 1-jétől betöltött elnöki pozíciója mellett az innovációra és tudománypolitikára fordított hazai költségvetési források fő allokátorának számító Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) tudományos társelnöki feladatkörét is ellátja Domokos Péter. Az NKFI Hivatal új vezetői pozíciójáról, illetve a két tisztség együttes betöltésének előnyeiről magát Domokos Pétert, illetve az NKFI Hivatal elnökét, Kiss Ádámot kérdeztük. A páros interjúból kiderül az is, hogy a Domokos Péter szerint miért volt szükség az OTKA átalakítására. A KKT elnöke arról is beszélt, hogy az első ízben meghirdetett Research Grant Hungary program keretében azon dolgoznak, hogy több neves külföldi és külföldön dolgozó kiemelkedő magyar kutatót csábítsanak Magyarországra, akik jövőre hazai intézményekkel közösen fognak kutatási projekteken dolgozni. Az NKFI Hivatal elnöke a K+F-ráfordítások kapcsán azt emelte ki, hogy szemléletválásra van szükség ahhoz, hogy a magyar gazdaság versenyképességét alapvetően befolyásoló kutatásfejlesztési és innovációs finanszírozás az 1-1,5% közötti GDP-arányos sávból a Budapesti Deklarációban is megfogalmazott 3%-os szintre emelkedjen, és hosszú távon, kiszámíthatóan ott is maradjon, vagy akár a fölé nőjön. Hivatala legfőbb feladatának a költségvetési forrásokból lebonyolított programok és projektek magas színvonalú minőségbiztosítását nevezte. A következő időszak legfontosabb céljának az innovációs szereplők minden eddiginél szorosabb összekapcsolását, valamint az egyetemeken, kutatóintézetekben elért kutatási eredmények szisztematikus felkarolását tekinti. Ezt a munkát támogathatja az eddig öt hazai egyetem mellett létrehozott technológiai transzfercégek (TTC-k) tevékenysége is. Kiss Ádám arról is beszámolt, hogy az NKFI Hivatal még idén meghirdeti a 15 milliárdos keretösszegű nagyvállalati innovációs programot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×