Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Nyitókép: Paul Bradbury/Getty Images

Csökkenőben a külföldi vállatok uralma Magyarországon, de…

Érdekes elemzést publikált a külföldi vállalatok hazai működéséről nemrégiben a KSH. Az elemzésből mások mellett az is kiderül, hogy kik uralják a kelet-közép európai régió vállalatait.

A KSH nemrégiben publikált kiadványa alapján 2020 során a Magyarországon működő vállalkozások 2,1 százaléka, vagyis 13,9 ezer vállalkozás állt külföldi irányítás alatt.

Alacsony számuk ellenére a külföldi vállalatok az összes hazai vállalkozás árbevételének, valamint hozzáadott értékének közel felét realizálták – szemlézi a tanulmányt a novekedes.hu.

Emellett a bruttó tárgyieszköz-beruházások több mint 40 százalékát valósították meg. Az összes hazai vállalkozás munkavállalóinak negyedét szintén külföldi irányítású leányvállalatok foglalkoztatták.

A külföldi vállalkozások részesedése a legnagyobb súlyú feldolgozóipari ágazatban a legmagasabb, ahol a teljesítmény több mint kétharmadát állították elő 2020-ban. Ezenkívül a kereskedelem, az energiaipar, valamint az információ és kommunikáció szektorokban a legerőteljesebb a külföldi jelenlét.

Nemzetközi kitekintő

A hozzáadott értékéhez legmagasabb arányban, 67 százalékkal Írországban járultak hozzá a külföldi ellenőrzés alatt álló vállalkozások. Ez az extrém magas érték azonban döntően a kedvező adózási rendszerrel magyarázható.

A külföldi jelenlét a közép-kelet-európai országokban szintén kiemelkedő. A külföldi irányítású vállalkozások részesedése a bruttó hozzáadott értékből Magyarországon 47,4 százalék, Szlovákiában 47, Csehországban 42,8, Lengyelországban 37, Romániában pedig 44,7 százalék volt 2018 során.

Az uniós átlag 24,2 százalékot tett ki.

Vállalatméret és külföldi irányítás

A KSH és az Eurostat adatai alapján 2018-ban a visegrádi országokban, illetve Közép-Kelet-Európában a német vállalatok dominanciája figyelhető meg. Nyugat-Európában jellemzően az amerikai vállalatok jelenléte a legmarkánsabb.

A nagyvállalatok teljesítményének közel háromnegyedét a külföldi irányítású cégek adták Magyarországon. Hozzájárulások erősödött az elmúlt évtized során.

A 250 főnél kevesebbet foglalkoztató cégek esetében viszont a magyar hátterű vállalkozások térnyerése figyelhető meg.

Ez a hazai vállalatok gyorsabb árbevétel növekedésével magyarázható.

A tanulmány mások mellett arra is kitér, hogy a külföldi és a hazai irányítású vállalatok termelékenysége ugyan egyaránt növekedett 2010 és 2020 között, előbbi azonban 2020-ban is még kétszerese volt a hazainak.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×