eur:
411.17
usd:
392.56
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
European Union flags in front of the blurred European Parliament in Brussels, Belgium
Nyitókép: artJazz/Getty Images

Eldőlt - Idén nem jön már uniós pénz

Nem sikerült elfogadtatnia a magyar kormánynak a helyreállítási tervét Brüsszellel, így idén már nem jön forrás ebből az alapból. Azért lett volna előnyös az idei megállapodás, mert akkor Magyarország teljesítési igazolások bemutatása nélkül is hozzájuthatott volna vissza nem térítendő támogatáshoz. Gyévai Zoltánt, az EU Monitor főszerkesztőjét kérdeztük.

Valdis Dombrovskis kereskedelmi biztos, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke a gazdasági és pénzügyminiszterek (Ecofin) keddi tanácskozása után megerősítette, hogy Magyarország és Lengyelország esetében nem lát esélyt arra, hogy idén meglegyen a megállapodás a helyreállítási terveiket illetően, ami azonban nem jelenti azt, hogy jövőre ne legyen megállapodás – fogalmazott az InfoRádiónak az EU Monitor főszerkesztője.

Szerinte a megállapodásra – idén már – azért sincs semmi esély, mert a jóváhagyási folyamat időigényessége szempontjából Magyarország túl van a határidőkön. Tudomása szerint a hónapokkal korábban felmerült kérdések változatlan szinten állnak: óvatos közeledések történtek, de érdemi előrelépés nem – fogalmazott Gyévai Zoltán. Márpedig a megállapodáshoz szükség van az Európai Bizottság igenére, amit követően a tervet a bizottsági szolgálatok között is megköröztetik, ami gyorsított eljárásban is legalább egy hetet venne igénybe. Ezután kerül a kérdés a pénzügyminiszteri tanács elé, ami formailag idén már nem ülésezik, végül pedig a tanácsnak kellene rábólintania, hogy a támogatás előlege (13 százalék) kifizetésre kerüljön – magyarázta a szakértő.

Gyévai Zoltán szerint a magyar kormány úgy számolt, hogy hátrányosabb lett volna még idén hozzájutnia az említett 326 milliárd forintnyi támogatáshoz, ha „hajlékonyabbá” vált volna a tárgyalásokon, és elfogadta volna Brüsszel feltételeit. Azt illetően, hogy az áprilisi országgyűlési választásokig sikerülhet-e a megállapodás, az EU Monitor főszerkesztője pedig két lehetőséget lát, attól függően, hogy a magyar kormány milyen kontextusba kívánja helyezni a tárgyalásokat:

  • Dönthet úgy, hogy nem vállalja be a pénzért elvárt feltételeket, amire ismét felépíthet egy Brüsszel ellenes retorikát a kampányba,
  • másfelől az is teljesen reális, hogy megállapodásra jut, amit sikerként mutathat fel a választások előtt.

A szakétő szerint a két forgatókönyv jól és rosszul is elsülhet egyaránt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×