Megvédtük az elmúlt évtized eredményeit - értékelte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a 2020-as válságkezelést a jegybank 2020-as tevékenységéről szóló beszámolójában. Matolcsy György hangot adott azon tapasztalatának, hogy amikor a jegybank aktívan belépett a válságkezelésbe, akkor az sikeres volt, amikor azonban passzív maradt, akkor a kormány egyedül nem volt képes kezelni azt - tudósított az MTI.

Az MNB 2020 tavaszán azonnal egy koordinált, összetett monetáris csomagot állított össze - emlékeztetett, hozzátéve: további kamatvágásokról döntött, befogadta a nagyvállalati hiteleket, ezzel stabilizálta pénzügyi helyzetüket.

Felélesztették a növekedési hitelprogramot, és mintegy 3000 milliárd forinttal segítették a kisvállalkozások túlélését - sorolta Matolcsy György. A vállalati szektor így emelni tudta hitelállományát, hiszen a hitelezést "lényegében mindenre megnyitották", amire a vállalatoknak szükségük volt. A növekedési kötvényprogrammal pedig azokat a zömében erős nagyvállalatokat támogatták, akik részben kifektetést, részben beruházást finanszíroztak. Ezzel a jövő felé nyitottak kapukat - mondta a jegybankelnök.

A jegybank két év alatt összesen 500 milliárd forint osztalékot fizetett be a költségvetésbe, a válságkezelésben pedig uniós szinten példátlan mértékben, 11 ezermilliárd forinttal vett részt.

Az inflációról és a további kamatemelésekről

Idén és jövőre is 5 százalék körül lehet az infláció, ezért az MNB-nek folytatnia kell a monetáris kondíciók szigorítását – mondta a Portfolio összefoglalója szerint Matolcsy György. A 2022-es infláció kapcsán a legfrissebb szeptemberi előrejelzés még jóval alacsonyabb volt, vagyis a jegybank elnöke a lap értékelése szerint a két hét múlva megjelenő friss számokat ismertette most.

A jegybank elnöke kiemelte, hogy 2020-ra még igaz volt, hogy az infláció a 3 százalékos cél közelében alakult, 2021-re ez már nem lesz igaz, és sajnos 2022-re sem.

Matolcsy szerint nem kérdés, hogy a gazdasági kilábalás ára az infláció visszatérése.

Az infláció mindenkinek közellenség, különösen a jegybankoknak - szögezte le. Jelezte: mindaddig szigorítják a monetáris feltételeket, amíg az árindex növekedése nem közelít a középtávú, 3 százalékos célhoz. Vagyis a kamatemelés folytatását ígérte. A szigorítási ciklus 2022-ben is folytatódik, ezen belül a kamatemelési ciklus is - tette hozzá.

Az infláció megugrása a jegybank elnöke szerint globális jelenség, oka a koronavírus, a kilábalás szűk időszaka.

Idén és jövőre is 5 százalék körüli inflációval számol a jegybank, 2022-re 4,7-5,1 százalék az előrejelzési sáv

- mondta Matolcsy.

Az utóbbi hetekben egyébként szinte mindenki emeli inflációs előrejelzését, korábban az MNB is utalt arra, hogy a szeptemberinél magasabb lehet a pálya. A konkrét számot azonban most árulta el Matolcsy György.

Az ellátási, termelési láncok felbomlanak, a szállítási költségek hétszeresére növekedtek, chiphiány van, ezek mind az infláció emelkedése irányába hatnak - sorolta.

A közelmúlt és a közeljövő lépéseiről szólva az elnök kiemelte: a jegybank reaktiválta az egyhetes betét eszközét, az MNB egyszerre kiszámítható és rugalmas politikát követ ezzel. Az a jegybank nyer az infláció elleni küzdelemben, amelyik elsőként veszi fel a harcot és képes olyan fúziós eszközt használni, ami egyszerre kiszámítható és rugalmas - vélekedett.

Az elnök a Portfolio értékelése szerint gyakorlatilag előrevetítette a decemberi döntéseket is, amikor azt mondta, hogy az MNB először csökkentette, majd minden bizonnyal rövidesen lezárja eszközvásárlási programját, az NHP-t (Növekedési Hitelprogram) kivezette, felülvizsgálja az NKP-t (Növekedési Kötvényprogram), hogy van-e bármilyen kockázata az inflációs harc szempontjából.