Októberben emelkedtek a jegybank által számított inflációs alapmutatók, az indirekt adóktól szűrt maginfláció és a keresletérzékeny infláció is 4,7 százalék, miközben a ritkán változó árú termékek inflációja 5,5 százalék volt - közölte a Magyar Nemzeti Bank a honlapján kedden.

A közlemény kiemeli, hogy októberben éves összevetésben a Központi Statisztikai Hivatal által számított fogyasztói árindex 6,5 százalék volt. Az előző hónaphoz képest az infláció 1,0, míg a maginfláció 0,7 százalékponttal emelkedett. Az infláció növekedésének hátterében elsősorban az üzemanyagok, iparcikkek és élelmiszerek áremelkedése áll.

Az MNB által számított, tartósabb inflációs tendenciákat megragadó, a keresletérzékeny termékek árindexe és a ritkán változó árú termékek és szolgáltatások inflációja 0,6, illetve 0,2 százalékponttal emelkedett.

A drágulásban nőtt a keresletérzékeny termékek és az élelmiszerek inflációs hozzájárulása,

miközben az üzemanyagok továbbra is jelentősen, 1,9 százalékponttal járultak hozzá az inflációhoz.

Az üzemanyagok nélkül számított kosár havi árváltozása 0,7 százalék volt, ami magasabb az elmúlt éveket jellemző októberi értéknél és a megelőző hónapoknál is. Az átárazás magasabb üteme elsősorban az élelmiszerekhez és az iparcikkekhez kapcsolódott.

Az iparcikkek árai a korábbi évek átlagánál nagyobb mértékben, 1,3 százalékkal emelkedtek az előző hónaphoz képest. Az iparcikkek éves inflációja tovább emelkedett októberben. A termékkörön belül a tartós és a nem tartós iparcikkek árindexe egyaránt nőtt.

A globális nyersanyagár-emelkedés fokozatosan egyre szélesebb termékkörben jelenik meg a fogyasztói árakban.

Emellett a nem tartós iparcikkek áremelkedéséhez nagyban hozzájárult, hogy a légi közlekedés a korábbi évek árcsökkenésével szemben több, mint 25 százalékkal drágult.

A piaci szolgáltatások árai az előző hónaphoz képest 0,2 százalékkal emelkedtek. A korábbi évek átlagának megfelelő árdinamika a szolgáltatások széles körét jellemezte.

Az élelmiszerek inflációja emelkedett szeptemberhez képest, a feldolgozatlan élelmiszerek árnövekedését elsősorban a liszt és egyes szezonális termékek (burgonya, friss gyümölcs) magyarázzák. A feldolgozott élelmiszerek inflációjának növekedését a termékek széles köre okozta.

A szabályozott termékek árai szeptemberhez képest nem mutattak változást.

A lakosság inflációs várakozását mérő mutatókat a szokásosnál nagyobb változékonyság jellemzi. A mutatók októberben az előző hónaphoz képest nem változtak, ugyanakkor

értékük a jegybanki célsáv fölött alakul

- írta az MNB.