A javaslat több ponton is jelentős mértékben javult a júliusi tervekhez képest, ez tette lehetővé, hogy Magyarország ne blokkolja a kompromisszum létrejöttét - erősítette meg a Portfoliónak Izer Norbert. A mesterséges profitátcsoportosítási technikák elleni fellépést mindvégig támogatták, ugyanakkor fontosnak tartották, hogy a valós tevékenységből származó, helyben megtermelt nyereségek adóztatása kizárólagos nemzeti hatáskörben maradjon.

“A valós tevékenységre adott kedvezmény (substance carve-out) mértékének növelésével a javaslat fókusza jelentősen eltolódott az utóbbi irányába, így már számunkra is elfogadható kompromisszum született” - mondta a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára.

Emellett tőkeimportőr országként fontos szempont volt a magyar tárgyalófél számára az is, hogy a javaslat egyenlő versenyfeltételeket biztosítson az anya- és a leányvállalatok országai számára. “A mostani megállapodással ugyanakkor ez a veszély is elhárult, hiszen 2024-től életbe lép az úgynevezett Undertaxed Payment Rule szabály is, ami az anyavállalatok kapcsán is biztosítja az egyenlő versenyfeltételeket” - fejtette ki a szakember.

A szabályok új tervezeteiben elkezdődött annak a lehetőségnek a kidolgozása, hogy az anyavállalat országa mellett

a leányvállalat országa is hiánytalanul beszedhesse a többletadót az „aluladóztatott” leányvállalat nyeresége után.

"Ez a megoldás véleményünk szerint globálisan is igazságosabb, hiszen így az esetleges többletadó a jellemzően fejletlenebb tőkeimportőr országokban maradhat" - indokolt az államtitkár.

Korábbi, Magyarország számára kedvező fejlemény, hogy a társasági adó mellett a vállalatok több más adója, így többek közt a helyi iparűzési adó vagy az innovációs járulék is figyelembe vehető.

Akár még javulhat is Magyarország tőkevonzó ereje

Mivel a globális minimumadó - feltehetőleg 2023-tól - a nagy multikra fog csak vonatkozni (750 millió euró csoportszintű árbevétel fölött) így a hazai vállalkozások, csoportok túlnyomó többsége közvetlenül nem esik majd a szabályozás alá, tekintettel arra, hogy a megjelent nyilatkozatok szerint marad a 9 százalékos társasági adókulcs.

Kérdés, hogy a Magyarországon jelen lévő kevés számú, ám nagy gazdasági súlyú nemzetközi multinacionális vállalatra milyen hatással lesz majd a minimumadó? Esetükben ugyanis az effektív adókulcs várhatóan legalább 15 százalék lesz a befektetés helyétől függetlenül. Felértékelődnek-e emiatt az adóterhelésen túli egyéb szempontok (infrastruktúra, képzett munkaerő, stb.)? Mi lesz az a szempont, amiben Magyarország többet, jobbat tud majd nyújtani, mint a szomszédai? Van-e valamilyen terv, elképzelés, ami ennek a legfontosabb befektetői szempontnak (vagyis az alacsony Tao kulcsnak) a kiesését ellensúlyozni tudja? Az új szabályozás érkezte felveti azt a kérdést is, hogy lehetnek-e emiatt leépítések Magyarországon?

Izer Norbert szerint mivel a minimum effektív adókulcs a társasági adóra és az iparűzési adóra együttesen vonatkozik, és a valós tevékenység kedvezménye is sok vállalkozás helyzetét könnyíti, a mostani megállapodás a vállalkozások nagyobb része számára már jelenleg sem jelent tehernövekedést.

“Amennyiben az adórendszer egyes elemeit hozzáigazítjuk az új keretekhez, a helyzet tovább javítható. A megállapodás ráadásul jelentősen csökkentheti a mesterséges profitátcsoportosítási technikákban érdekelt adóparadicsomok vonzerejét, így kellően átgondolt implementáció mellett a relatív helyzetünk valamelyest akár még javulhat is.”

Várakozásaik szerint a jelenlegi javaslat

a mostani magyar adószabályok mellett végül nagyjából 1-3 százalékkal növelheti az érintett kör terheit,

és csupán a minimumadó alá eső vállalkozások 15-20 százalékának keletkezhet többlet adófizetési kötelezettsége. Ez egyébként néhány tízmilliárd forintos bevételt jelenthet a költségvetés számára - mondta még az államtitkár.

Az interjúból kiderült továbbá, hogy a minimum adókulcsot országonként együttesen kell meghatározni a cégcsoport tagjaira. Vagyis ha egy országban egy cégcsoportnak több leányvállalata működik, a két vállalat együttes adókötelezettségét és nyerségét kell alapul venni az effektív adókulcs kiszámításához.

A korábban megítélt adókedvezmények továbbélése vagy a globális minimumadónak ezekre való hatása egyelőre nem ismert, a vonatkozó szabályokat még csak most dolgozzák ki.

A minimumadó végleges részletszabályainak elfogadására a tervek szerint még az idei évben sor kerül. A szabályokat először 2023-ban kellene alkalmazni, de Izer Norbert szerint ez rendkívül ambiciózus terv, ugyanis az ütemterv tartásához az EU-n belül a 2022-es év során még egy közös irányelv elfogadására és annak tagállami átültetésére is szükség van.