Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.32
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Résztvevők az európai uniós tagországok állam-, illetve kormányfőinek kétnapos találkozóján Brüsszelben, 2021. május 24-én.
Nyitókép: MTI/EPA/AFP/John Thys

Visszaállna az EU a "régi szigorra" - de érdemes-e?

Az InfoRádió Brüsszeli hét című magazinműsorának nyilatkozó szakértő szerint aligha lehet más út, mint a "3 és 60 százalékhoz" visszatérni, hiába jó eséllyel elavultak a lisszaboni szerződés korábbi követelményei a költségvetési hiányra és az adósságszintre vonatkozóan.

Miközben az Európai Bizottság elindította társadalmi konzultációját a Stabilitási és Növekedési Paktum reformjáról, döntés született arról, hogy 2023. január 1-jétől újra hatályosak lesznek a rendelkezései, azaz ismét be kell tartani a költségvetési hiányra vagy éppen az adósságra vonatkozó szabályokat.

Néhány tagállam kivételével az unió szinte összes országában jóval 3 százalék felett van a deficit.

Gyévai Zoltán, az EU-Monitor főszerkesztője az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorának megkeresésére felidézte, az átmeneti szabályfelfüggesztés 2020 március óta van érvényben azt segítve, hogy a tagállamok kezét ne kössék gúzsba a válságban, "élénkíteni tudják a gazdaságot a kontraciklikus hatások között". Ám, bár az intézkedések enyhítették a válság hatásait, ezek nem tarthatók fenn hosszabb távon.

A 2023-ra tervezett visszaállás pedig fontos kérdést támaszt a szakértő szerint: milyen szabályokat kell "újraaktiválni", érdemes-e a régieket, vagy újakat kellene hozni?

"Mindenkinek más a kiindulópontja. A déli tagállamok már a 2008-ban indult pénzügyi-gazdasági válságot sem tudták kiheverni, ezért elég nagy adósságtömeget görgetnek maguk előtt – nem így az északiak. De – és itt jön a tanulási folyamat az EU számára –

az a fajta megszorítási politika, amely korábban jellemezte az uniót is, és részben a Stabilitási és Növekedési Paktum is erre van felfűzve, lehet, hogy elavult, mert túl mesterséges referenciaszámokon alapul"

- mutatott rá Gyévai Zoltán.

Ennek ellenére úgy látja, hogy a mostani reform "nem fog odáig elérni", hogy uniós alapszerződés-módosításhoz vezessen; ismert, a költségvetési hiány határszáma a 3 százalék, az adóssághatár pedig GDP-arányosan 60.

Arra pedig - mint leszögezte - "nincs ideje" most az Európai Uniónak, hogy hozzányúljon a lisszaboni szerződéshez, ez ugyanis némely országban népszavazást tenne szükségessé. Szerinte inkább a "jogi keretek", valamint a "politikai akarat és szándék" keretei között kell megtalálni a lehetséges változtatásokat.

A témáról bővebben is szó lesz az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorában szerda este 7 órától.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×