eur:
408.06
usd:
374.99
bux:
0
2024. november 5. kedd Imre
Résztvevők az európai uniós tagországok állam-, illetve kormányfőinek kétnapos találkozóján Brüsszelben, 2021. május 24-én.
Nyitókép: MTI/EPA/AFP/John Thys

Visszaállna az EU a "régi szigorra" - de érdemes-e?

Az InfoRádió Brüsszeli hét című magazinműsorának nyilatkozó szakértő szerint aligha lehet más út, mint a "3 és 60 százalékhoz" visszatérni, hiába jó eséllyel elavultak a lisszaboni szerződés korábbi követelményei a költségvetési hiányra és az adósságszintre vonatkozóan.

Miközben az Európai Bizottság elindította társadalmi konzultációját a Stabilitási és Növekedési Paktum reformjáról, döntés született arról, hogy 2023. január 1-jétől újra hatályosak lesznek a rendelkezései, azaz ismét be kell tartani a költségvetési hiányra vagy éppen az adósságra vonatkozó szabályokat.

Néhány tagállam kivételével az unió szinte összes országában jóval 3 százalék felett van a deficit.

Gyévai Zoltán, az EU-Monitor főszerkesztője az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorának megkeresésére felidézte, az átmeneti szabályfelfüggesztés 2020 március óta van érvényben azt segítve, hogy a tagállamok kezét ne kössék gúzsba a válságban, "élénkíteni tudják a gazdaságot a kontraciklikus hatások között". Ám, bár az intézkedések enyhítették a válság hatásait, ezek nem tarthatók fenn hosszabb távon.

A 2023-ra tervezett visszaállás pedig fontos kérdést támaszt a szakértő szerint: milyen szabályokat kell "újraaktiválni", érdemes-e a régieket, vagy újakat kellene hozni?

"Mindenkinek más a kiindulópontja. A déli tagállamok már a 2008-ban indult pénzügyi-gazdasági válságot sem tudták kiheverni, ezért elég nagy adósságtömeget görgetnek maguk előtt – nem így az északiak. De – és itt jön a tanulási folyamat az EU számára –

az a fajta megszorítási politika, amely korábban jellemezte az uniót is, és részben a Stabilitási és Növekedési Paktum is erre van felfűzve, lehet, hogy elavult, mert túl mesterséges referenciaszámokon alapul"

- mutatott rá Gyévai Zoltán.

Ennek ellenére úgy látja, hogy a mostani reform "nem fog odáig elérni", hogy uniós alapszerződés-módosításhoz vezessen; ismert, a költségvetési hiány határszáma a 3 százalék, az adóssághatár pedig GDP-arányosan 60.

Arra pedig - mint leszögezte - "nincs ideje" most az Európai Uniónak, hogy hozzányúljon a lisszaboni szerződéshez, ez ugyanis némely országban népszavazást tenne szükségessé. Szerinte inkább a "jogi keretek", valamint a "politikai akarat és szándék" keretei között kell megtalálni a lehetséges változtatásokat.

A témáról bővebben is szó lesz az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorában szerda este 7 órától.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Az már egyáltalán nem számít rendkívülinek, hogy hétről hétre csökken a hárompárti német kormánykoalíció támogatottsága, és az Olaf Scholz kancellár vezette, a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló koalíció felbomlása kevesebb mint egy évvel a jövő őszi parlamenti választások előtt szinte állandóan napirenden van. Ráadásul nem az ellenzék kényszeríti erre a kormányt, hanem Christian Lindner pénzügyminiszter.

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 4. 20:22
×
×
×
×