Infostart.hu
eur:
363.27
usd:
326.03
bux:
143453.78
2026. november 7. szombat Rezső
Résztvevők az európai uniós tagországok állam-, illetve kormányfőinek kétnapos találkozóján Brüsszelben, 2021. május 24-én.
Nyitókép: MTI/EPA/AFP/John Thys

Visszaállna az EU a "régi szigorra" - de érdemes-e?

Az InfoRádió Brüsszeli hét című magazinműsorának nyilatkozó szakértő szerint aligha lehet más út, mint a "3 és 60 százalékhoz" visszatérni, hiába jó eséllyel elavultak a lisszaboni szerződés korábbi követelményei a költségvetési hiányra és az adósságszintre vonatkozóan.

Miközben az Európai Bizottság elindította társadalmi konzultációját a Stabilitási és Növekedési Paktum reformjáról, döntés született arról, hogy 2023. január 1-jétől újra hatályosak lesznek a rendelkezései, azaz ismét be kell tartani a költségvetési hiányra vagy éppen az adósságra vonatkozó szabályokat.

Néhány tagállam kivételével az unió szinte összes országában jóval 3 százalék felett van a deficit.

Gyévai Zoltán, az EU-Monitor főszerkesztője az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorának megkeresésére felidézte, az átmeneti szabályfelfüggesztés 2020 március óta van érvényben azt segítve, hogy a tagállamok kezét ne kössék gúzsba a válságban, "élénkíteni tudják a gazdaságot a kontraciklikus hatások között". Ám, bár az intézkedések enyhítették a válság hatásait, ezek nem tarthatók fenn hosszabb távon.

A 2023-ra tervezett visszaállás pedig fontos kérdést támaszt a szakértő szerint: milyen szabályokat kell "újraaktiválni", érdemes-e a régieket, vagy újakat kellene hozni?

"Mindenkinek más a kiindulópontja. A déli tagállamok már a 2008-ban indult pénzügyi-gazdasági válságot sem tudták kiheverni, ezért elég nagy adósságtömeget görgetnek maguk előtt – nem így az északiak. De – és itt jön a tanulási folyamat az EU számára –

az a fajta megszorítási politika, amely korábban jellemezte az uniót is, és részben a Stabilitási és Növekedési Paktum is erre van felfűzve, lehet, hogy elavult, mert túl mesterséges referenciaszámokon alapul"

- mutatott rá Gyévai Zoltán.

Ennek ellenére úgy látja, hogy a mostani reform "nem fog odáig elérni", hogy uniós alapszerződés-módosításhoz vezessen; ismert, a költségvetési hiány határszáma a 3 százalék, az adóssághatár pedig GDP-arányosan 60.

Arra pedig - mint leszögezte - "nincs ideje" most az Európai Uniónak, hogy hozzányúljon a lisszaboni szerződéshez, ez ugyanis némely országban népszavazást tenne szükségessé. Szerinte inkább a "jogi keretek", valamint a "politikai akarat és szándék" keretei között kell megtalálni a lehetséges változtatásokat.

A témáról bővebben is szó lesz az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorában szerda este 7 órától.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Menekülő tömeg, sikolyok és lövések – így élte át Krakkó a szombati borzalmat – újabb részletek

Menekülő tömeg, sikolyok és lövések – így élte át Krakkó a szombati borzalmat – újabb részletek

Lengyel állampolgár lövöldözött a krakkói főtéren, aki egyedül cselekedett, társai nem voltak – értesült az Onet lengyel hírportál szombat késő délután. A férfinél nem voltak személyi okmányok, személyazonosságát operatív munkával derítették ki - idézte a lap a rendőrséget.

Most tudta meg, hogy ő volt „Pillangó” – Besenyei Péter „ügynökügye”

Részletesen beszélt az egykori műrepülő-szupersztár arról, mit csinált állambiztonsági kérésre a nyolcvanas évek derekától, a vele interjút készítő szakíró pedig az InfoRádióban arról számolt be, kerülnek még elő nagy nevek az autó-motorsport világából, de méltósággal kell kezelni az információkat.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.09. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Veszélyes csapdában ragadhat a gazdaság, hiába áramlik a külföldi tőke az országba

Veszélyes csapdában ragadhat a gazdaság, hiába áramlik a külföldi tőke az országba

A külföldi közvetlentőke-befektetésekre (FDI) épülő, exportvezérelt növekedési modell hosszú idő óta meghatározza Magyarország és a többi visegrádi ország gazdasági fejlődési pályáját és felzárkózási lehetőségeit. A külföldi beruházások új termelési kapacitásokat, exportlehetőségeket és technológiát hoztak, továbbá a multinacionális vállalatok révén a térség szorosan bekapcsolódott az európai termelési hálózatokba. Magyarország EU-átlaghoz való konvergenciája 2018-ig erőteljes volt, azóta azonban lassult. A lassulásnak számos magyarázata lehet a humán tőke és az innováció korlátaitól a demográfiai és intézményi tényezőkön át a világgazdasági környezet változásáig, valamint magának a növekedési modellnek is vannak korlátai. Ezért érdemes az FDI és a növekedés közötti kapcsolatot vizsgálni. Mivel a külföldi közvetlentőke-befektetések jelentős része a globális értékláncokhoz kapcsolódva érkezett Magyarországra és a visegrádi országokba, ezért érdekes lehet ezeket is beemelni az elemzésbe.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×