Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 28. vasárnap Kamilla
Sassnitz-Mukran, 2016. december 6.Egy munkás az Északi Áramlat (Nord Stream) földgázvezeték új, 1200 kilométer hosszú vezetékpárjának megépítéséhez szükséges elemek egyikében az északkelet-németországi Sassnitz-Mukran kikötőjében 2016. december 6-án. A földgázvezeték új vezetékpárjának megépítéséről 2015 júniusában írt alá szándéknyilatkozatot a szentpétervári gazdasági fórumon az E.On, a Shell, és az ÖMV olajvállaltok, valamint a Gazprom orosz állami gázipari monopólium képviselői. Az évi 55  milliárd köbméteres gázszállítási kapacitásra tervezett vezeték lefektetése a tervek szerint 2017-ben kezdődik meg. (MTI/EPA/Jens Büttner)
Nyitókép: MTI/EPA/Jens Büttner

Az oroszok nagyot kaszáltak az elszálló energiaárakon

A kőolaj és a földgáz magas ára miatt az orosz költségvetésbe idén a tavalyinál akár 50 milliárd dollárral több bevétel folyhat be - áll a Fitch jelentésében.

A nemzetközi hitelminősítő számításai szerint a kőolaj és a fölgáz eladása mintegy 9 ezermilliárd rubellel, csaknem 125 milliárd dollárral gyarapítja a költségvetést az idén, ami 50 milliárd dollárral felülmúlja a múlt évit. Az idei évre várt bevétel még a pandémia előtti utolsó év, azaz 2019. 120 milliárd dollárját is meghaladja.

A legújabb számtások szerint az északi-tengeri Brent olajfajta átlagára hordónként 70 dollár lesz a tavalyi 43 dollárral szemben, a Gazprom által exportált földgázé pedig 320 dollár ezer köbméterenként a 2020. évi 143 dollárral szemben.

A Fitch rámutatott arra, hogy az energiahordozók eladásából származó idei orosz bevételnövekedés 75-80 százaléka a kőolaj eladásából, 20-25 százaléka a gázeladásból származik majd. Annak ellenére hogy jelentősen emelkedett a gázár, az energiahordozók eladásából származó együttes bevételen belül a földgáz aránya 20 százalék körül marad, ami azt jelenti, hogy az orosz költségvetés továbbra is lényegesen nagyobb mértékben függ az olajártól, mint a földgáz árától.

Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×