Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 14. szombat Aliz
Varga Mihály pénzügyminiszter beszédet mond az öt hazai céggel kötött kutatásfejlesztési támogatási megállapodás aláírása előtt a minisztériumban 2020. október 30-án.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

Varga Mihály: idén 7-7,5 százalékkal nőhet a gazdaság

A gazdaság gyorsan vissza tudta nyerni azt a növekedési képességét, amellyel a járvány előtt rendelkezett, idén várhatóan 7-7,5 százalékkal, jövőre 5,5-6 százalékkal növekedhet a GDP - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter az Amerikai Kereskedelmi Kamara üzleti fórumán pénteken Budapesten.

Hozzátette: az uniós átlagnál magasabb - a második negyedévben közel 18 százalékos, az év első felében 7,6 százalékos - volt a növekedés mértéke Magyarországon, így újra felzárkózási pályára került az ország.

Az ország gazdasága meghaladta a 2019. évi kibocsátási szintet, ami abból a szempontból is nagy érdem, hogy a GDP 8-10 százalékát adó turizmus szektor még nem érte el a járvány előtti szintet - jegyezte meg.

Varga Mihály elmondta, hogy négy olyan veszélyforrást látnak, amelyek a gazdaság kilátásait kedvezőtlenül befolyásolhatják, ezek az energiaárak megugrása, az infláció megemelkedése, a vírushelyzet romlása és az alapanyaghiányok.

A monetáris szigorítás az inflációs adatokat látván helyes irány, ugyanakkor figyeli kell arra, hogy ne kövessük el ugyanazt a hibát, mint a 2008-2009-es válságot követően, amikor a monetáris és a fiskális politika "túlságosan gyorsan zárt vissza" - vélekedett a pénzügyminiszter.

A pénzügyi tárca vezetője elmondta, hogy állami oldalról a GDP 6 százalékát költik a beruházások ösztönzésére; a magyarországi beruházási ráta 27,5 százalékon áll, amellyel Magyarország az uniós élmezőnyben szerepel.

A munkaerőpiacról beszélve a miniszter megjegyezte, hogy "gyorsan tudott regenerálódni", ma már 4,7 millió ember dolgozik az országban, ami egymillióval több a 2010-es szinthez viszonyítva.

A sikeres devizakötvény-kibocsátással a kormány piaci forrásból pótolhatja a kieső uniós forrásokat - mutatott rá Varga Mihály. Megjegyezte, hogy a tárgyalások az Európai Unióval még nem zárultak le a 2500 milliárd forintos programról, az uniós jóváhagyás politikai viták miatt késik. Hozzátette: 13 ország programját már jóváhagyták uniós szinten, "nem engedhetjük meg magunknak, hogy lemaradjunk a versenyben".

A felminősítés és a kilátások pozitívra javítása egy lépésben a Moody's hitelminősítő intézmény részéről meglepetés volt a kormány számára - mondta végül a pénzügyminiszter. Még messze van az ország a "tripla A" besorolástól, a gazdasági folyamatok ugyanakkor lehetővé teszik ennek a célnak a kitűzését - tette hozzá.

Címlapról ajánljuk
Számok mutatják: nagyon megérheti a gyorsabb energiaátállás

Számok mutatják: nagyon megérheti a gyorsabb energiaátállás

A gyorsított energiaátmenet ezermilliárdos gazdasági hasznot, tartósan új munkahelyek és alacsonyabb energiaköltségeket eredményezne Magyarország számára; a Magyar Természetvédők Szövetségének részvételével a Klíma Akcióhálózat új projekttel rukkolt elő, amely égető problémákra jelentene hatékony megoldást. A projektet már a kormányzatnak is bemutatták, és pozitív fogadtatást kapott. Marton Miklós, a Magyar Természetvédők Szövetségének éghajlatvédelmi és energia projektvezetője az InfoRádióban beszélt a részletekről.

Döbbenetes videó a 6,5 milliárd forintnyi készpénz megtalálásáról

Büszkék vagyunk a kollégáinkra, akik a novemberi hideg esőben az erdőben ázva ástak, akik hideg raktárakban órákon át pakoltak, és akik 24 órával az akció kezdete után még a több órán át tartó kincstári számlálásnál is jelen voltak. Megyünk tovább – közölte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) Facebook-videójában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Csapdába került az ázsiai szuperhatalom: egyetlen tengeri szoroson múlhat a jövője

Csapdába került az ázsiai szuperhatalom: egyetlen tengeri szoroson múlhat a jövője

Amikor az Egyesült Államok és Izrael idén február 28-án megtámadta Iránt, akkor aligha gondolta volna bárki, hogy az év végén még mindig ez fogja a legfontosabb témát jelenteni a globális energiaellátás és globális hatalom átalakulása szempontjából. Hormuz esete ugyanakkor másutt is felhívta a figyelmet a tengerszorosok fontosságára, és a vezető erőközpontok sebezhetőségére. Kínának is van miért aggódnia, ráadásul a felemelkedő nagyhatalom előtt jóval összetettebb kihívás áll: a saját érdekeinek az érvényesítésével okozhat olyan biztonsági kihívást, amivel éppen magának árthat a legjobban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×