0 °C
Az új koronavírusnak a jólétre gyakorolt hatását az emberi életévek mértékegységként történő használatával vizsgálták a kutatók a megnövekedett halálozás és a nagyobb szegénység számszerűsítésére. Becsléseik szerint csak tavaly decemberig közel 20 millió életév veszett el a járvány miatt. Ugyanebben az időszakban és a legóvatosabb meghatározás szerint is több mint 120 millió további évet töltöttek szegénységben a világ lakosai kifejezetten a világjárvány miatt.
A gazdagabb országok esetében a halálozási teher magasabb a nagyobb idős népesség és a magasabb várható élettartam miatt, a legtöbb szegény és közepes jövedelmű országban azonban a nagyobb gazdasági nélkülözés volt a jólét csökkenésének forrása – írja a Phys.org.
Szegényedett a világ
Adataik szerint 2020 decemberéig 1,64 millió ember halt meg a világjárvány következtében, míg az egy főre jutó globális GDP 5,3 százalékkal csökkent. A 182 országból, amelyről rendelkezésre állnak adatok, 172 országban zsugorodott a gazdaság.
"Ez a globális gazdasági sokk az 1997-es ázsiai pénzügyi válság óta először fordította meg a szegénység csökkenésének globális trendjét,
a mérések nyolcvanas évekbeli kezdete óta csak másodszor nőtt a világszegénység. A szélsőséges nélkülözés növekedése szenvedéssel és gyötrelemmel jár: munkahelyek és otthonok vesznek el, az emberek pedig azért küzdenek, hogy gyermekeiket és saját magukat táplálják. Sokan tették fel a pandémia idején a kérdést, hogy a koronavírusba vagy az éhségbe fognak-e belehalni" – írják a kutatás szerzői.
Univerzális trend
Az extrém szegénység felső szintjét jelentő napi 1,9 dolláros értéket figyelembe véve azt találátk, hogy a világ legszegényebb országaiban a szegénységi teher százszor és ezerszer nagyobb volt, mint a leggazdagabbakban. A elszegényedés tendenciája ugyanakkor a gazdag országokban is megjelent.
A kutatók szerint a pandémia okozta elszegényedést nem lehet másodlagos fontosságú szempontként értékelni: még ha konzervatív módszerekkel is hasonlították össze azt, hogy szegénységben töltött években és elvesztett életévekben melyik ország mit tapasztalt a koronavírus miatt, akkor is úgy találták, hogy 70 országban a szegénység miatt esett jobban a jóllét, nem a halálozás következtében. Kevésbé konzervatív becslése estén már 108 országról beszélhetnek, mely mintájuk kétharmadát takarja.
Tovább romlik majd a helyzet
A kutatás a 2021-re várható eredményekről azt írja, hogy
a szegényebb országok várhatóan még rosszabbul fognak teljesíteni a vakcinákhoz való egyenlőtlen hozzáférés miatt.
Az elemzés szerint a világjárvány szegénységgel kapcsolatos következményeinek ugyanolyan fontos szerepet kellene kapniuk a globális politikai vitában, mint a halálozásnak.
"A legtöbb szegény és közepes jövedelmű ország esetében a nagyobb gazdasági nélkülözés a jólét csökkenésének fontosabb forrása volt, mint az idő előtti halálozás. A nyomor nagy jóléti költségeinek figyelmen kívül hagyása téves következtetésekhez vezetne a világjárvány terheinek országok közötti megoszlásával kapcsolatban, eltúlozva a gazdagabb, idősebb országokat ért szenvedés arányát a szegényebb országok kárára" – írják.
