Infostart.hu
eur:
363.27
usd:
326.03
bux:
143453.78
2026. november 7. szombat Rezső
Oszkó Péter volt pénzügyminiszter a Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) XV. Pénzügyi Csúcstalálkozó című konferenciáján az InterContinental Budapest szállodában 2014. november 21-én.
Nyitókép: Koszticsák Szilárd

Oszkó Péter: idő kell, hogy kiderüljön, ki az, aki képes túlélni

A hitelmoratórium nélkül jelentősen megnőne a nem-teljesítő hitelek aránya és összedőlne számos olyan vállalkozás, mely később nyereségesen működhetne és munkahelyeket biztosíthatna, véli a Bajnai-kormány volt pénzügyminisztere. Oszkó Péter szerint a magyar gazdaság teljesítménye 2022 közepére elérheti a koronavírus előtti szintet.

Oszkó Péter szerint a kormány nem óvatoskodott a válságkezelés során, és a döntéshozók meglehetősen nagy mennyiségű forrást mozgattak meg a gazdaságvédelmi intézkedések keretében. A Bajnai-kormány volt pénzügyminisztere úgy látja, a legfontosabb ilyen helyzetben, hogy a gazdaságpolitikai irányítói megtalálják az egyensúlyt, nevezetesen, hogy mennyi forrást tudnak kármentésre és a veszteségek pótlására fordítani, illetve milyen súllyal hoznak kényszerű, alkalmazkodási intézkedéseket, aminek eredményeképpen megerősödött állapotban kerül ki az ország a nehéz időszakból.

Meglátás szerint a források döntő része vállalkozásfejlesztésre ment, aminek érthető és támogatandó a logikája. Minél hosszabb ideig húzódik azonban a válság, annál többet kell foglalkozni a szociális jellegű problémákkal, tette hozzá a Növekedés.hu-nak interjúban. Ugyanis társadalmi kockázatai vannak, ha egy válságkezelő csomag döntően vállalkozásfejlesztésről és az újszerű beruházások ösztönzéséről szól. A járvány miatt tömeges egzisztenciák kerültek veszélybe, ezért a háztartások elfogyó tartalékait is ki kell pótolni, emlékeztetett. Ugyanakkor helyes útnak gondolja hogy új munkahelyteremtésre fókuszál az állam. Komoly segítségnek tartja továbbá, hogy kibővítették a döntéshozók a bértámogatásra jogosultak körét.

Oszkó Péter a hitelmoratóriummal kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy megfontolandó az újabb, szelektív meghosszabbítása a nehéz helyzetbe került vállalkozások esetében. Vagyis, amíg nem derül ki, hogy a koronavírus-válságban mely vállalkozások azok, akik csak átmenetileg nem működnek, és melyek azok, akik végleg megroppantak, addig fenn kell tartani a hitelmoratóriumot. „Ha nem lenne moratórium, akkor jelentősen megnőne a nem-teljesítő hitelek aránya és összedőlne számos olyan vállalkozás, mely később nyereségesen működhetne és munkahelyeket biztosíthatna. Nem szabad olyan álomba ringatni magunkat, hogy a moratórium júniusi lejárta után mindenki katonásan eleget tud majd tenni hiteltörlesztési kötelezettségének” – összegezte a szakember, aki – egyebek mellett – beszélt még a további esetleges támogató lépésekről, és hogy mikorra lábalhat ki a magyar gazdaság a válságból.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Ügynökakták – olyan nevek is előkerültek, amelyek a történészt is meglepték

Ügynökakták – olyan nevek is előkerültek, amelyek a történészt is meglepték

Tényfeltáró bizottságot hoz létre a Mazsihisz az ügynöklisták nyilvánosságra kerülése után. A Zsidó Emlékezet Bizottsága azt vizsgálja majd, hogyan működött együtt az állambiztonság a rendszerváltás előtt a magyarországi zsidó felekezeti intézményekkel és közösségekkel.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.09. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Állóháború Brüsszelben és Strasbourgban - Ezen múlik, mennyi uniós forrás jut Magyarországnak a következő években

Állóháború Brüsszelben és Strasbourgban - Ezen múlik, mennyi uniós forrás jut Magyarországnak a következő években

A "szokásos" tagállami és intézményi ellentétek mellett az európai politika őszi fordulata is akadályozza az Európai Unió következő 7 éves költségvetésének elfogadását, ez pedig a Magyarországnak járó jövőbeli forrásokkal kapcsolatban is komoly kérdéseket vet fel. A tagállamok egy része kisebb költségvetést és kevesebb befizetést, a másik változatlan agrár- és kohéziós támogatásokat szeretne, miközben az Európai Parlament az uniós szintű területekre is jóval több pénzt szánna, mint korábban. Engedni egyelőre senki nem akar, pedig az idő vészesen fogy, mivel 2027-ben az eddiginél is nehezebb lehet a megállapodás tető alá hozása. Cikkünkben négy forgatókönyvet vázolunk fel, amelyek mentén eldőlhet az európai politika új iránya, illetve a Magyarországnak járó források sorsa.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×