Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.54
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Nyitókép: Pixabay.com

Sehol sem olcsóbb a földgáz Európában, mint Budapesten

Továbbra is a magyar fővárosban a legolcsóbb a lakossági földgáz 29 európai főváros közül, az áramért pedig csak Belgrádban fizetnek kevesebbet a fogyasztók a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) februári nemzetközi árösszehasonlító vizsgálata szerint.

A szolgáltatók és a szabályozó hatóságok adatai alapján kiszámított végfelhasználói árinformációk szerint a magyar lakossági fogyasztók továbbra is Európa legalacsonyabb energiaáraival kalkulálhatnak – hangsúlyozta a MEKH közleményében.

Februárban a villamos energia lakossági átlagára Budapesten 10,46 eurócent volt kilowattóránként, ami a felmérésben szereplő fővárosok között a második legalacsonyabb ár, míg az uniós fővárosok között a legolcsóbb.

A lakossági fogyasztók számára biztosított földgáz átlagárát tekintve Budapest továbbra is őrzi a vezető pozícióját, a vizsgált fővárosok közül itt a legolcsóbb a földgáz, 2,83 eurócent kilowattóránként.

A vizsgálat a 27 európai uniós főváros, valamint Belgrád és London áradatait hasonlítja össze, a vizsgált fogyasztók a fővárosok átlagfogyasztói.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×