Kivonják a forgalomból például a műanyag fülpiszkálókat, evőeszközöket, tányérokat, szívószálakat, italkeverőket és léggömbpálcikákat.

A rendelet célja elsősorban az egyszer használatos műanyag tárgyakból származó hulladék létrejöttének megelőzése és mennyiségének csökkentése.

A magyar jogszabály – túlteljesítve az uniós előírást – kiterjed az egyéb műanyag italtartó poharakra és műanyag zacskók használatának korlátozására is.

Az új szabályozás jelentős előrelépés a jelenlegi állapothoz képest – írta közleményében az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés (IKSZ). Jelenleg ugyanis Magyarországon semmilyen korlátozás nincs a műanyag zacskók forgalmazására – mivel a termékdíj-fizetési kötelezettség, vagyis a zöld adó nem jelent komoly terhet –, valamint az úgynevezett „lebomló” zacskókon sincs termékdíj.

Adieu, uzsonnás zacskók, kiflis zacskók

Az új jogszabály értelmében

• betiltják a 15 és 50 mikron közötti falvastagságú műanyag zacskókat (ilyenek például az uzsonnás zacskók és a kutyapiszok szedésére szolgáló zacskók).
• A 15 mikronnál vékonyabb, úgynevezett „kiflis zacskók” termékdíját hússzorosára emelik: a jelenlegi 57 Ft/kg helyett 1900 Ft/kg-ra.
• Az úgynevezett „lebomló” zacskókra pedig bevezetik az 500 Ft/kg-os termékdíjat.

A rendelet értelmében tiltólistán szereplő termékeket kizárólag fenntartható anyagokból lehet majd készíteni. Könnyebbséget jelent, hogy számos árucikknek mára már létezik természetes anyagból készült megfelelője. Ilyenek például az evőeszközök (villák, kések, kanalak, evőpálcikák), tányérok és az italkeverő pálcikák is, amelyek készülhetnek fából, ami megújuló erőforrás. Ha ragaszkodunk a szívószálhoz, ma már találhatunk környezetbarát anyagból (például papírból) készültet. A fültisztító esetében is beszerezhetünk tartós használatra készült, illetve természetbarát (például papír nyelű) pálcikákat. A listán olyan termék is szerepel, aminek hiányát jóformán nem is fogjuk érezni, ilyen a léggömbökhöz rögzítendő és azokat tartó pálcák.

Viszlát, hungarocell ételtárolók és műanyag kávéspoharak

Július 1-től a rendelkezés érvényes továbbá az expandált polisztirolból – közismertebb nevén hungarocellből – készült ételtároló edényekre (dobozok tetővel vagy anélkül; italtárolók, beleértve a kupakjukat és a fedelüket is; az egyszer használatos műanyag italtartó poharak, beleértve azok tetejét és fedelét is).

Azoknál a termékeknél, amelyeknél még nem állnak rendelkezésre megfelelő alternatívák, a hangsúly elsősorban a használatuk korlátozásán lesz.

Elképesztő mennyiségű hulladék

A röviden csak SUP (Single Use Packaging) irányelvként emlegetett szabályozás alapvető célja a műanyagtermékek környezetre, valamint az emberi egészségre gyakorolt káros hatásának megelőzése és csökkentése, egyúttal a körforgásos gazdaságra való átmenet elősegítése.

A körforgásos gazdaság irányába történő elmozdulás az elmúlt években az EU környezetvédelmi és gazdaságpolitikájának egyik legfontosabb célkitűzésévé vált.

„Jelenleg a társadalmi és fogyasztói rendszerünk nem fenntartható. Európa évente 25 millió tonna műanyaghulladékot termel és ennek csupán 30 százaléka kerül újrafeldolgozásra. Ha ez nem változik, akkor 2050-re a műanyagok gyártása lehet felelős az olajfogyasztás 20 százalékáért, az üvegházhatású gázkibocsátás 15 százalékáért, és valószínűleg ekkorra már több műanyag lehet majd a tengerekben mint hal” – mondta Baka Éva, az IKSZ ügyvezető igazgatója.

Települési hulladékkezelés: enyhébb magyar előírás

Hazánkban a szabályozással nemcsak a műanyaghulladék mennyiségét kell csökkenteni, hanem a települési hulladék, azokon belül különösen a csomagolási hulladékok újrahasznosításának mértékét is növelni kell hosszútávon. Ez azt jelenti, hogy a tervek szerint Magyarországon 2025-ig a települési hulladék legalább 50 százalékát szükséges újrahasznosítani, 2035-ig pedig el kell érni a 60 százalékot. Jelenleg ez az érték csupán 40 százalék. A célok elérését elősegíthetjük az italos kartonok szelektív gyűjtésével is.

2024 közepéig a SUP műanyag italtartályok csak akkor engedélyezettek a piacon, ha a kupakjuk és a tetejük is rögzítve van, de 2025-ig kötelesek lesznek ezek 77 százalékát és 2029-ig 90 százalékát begyűjteni.

Különleges intézkedés vonatkozik a PET-palackokra, amelyeknek 2025-re már 25 százalékban, 2030-ig pedig minimum 30 százalékban újrahasznosított műanyagból kell készülniük.

A fenti megállapítások így kihatnak a hulladéklerakókban található települési hulladékok mennyiségére is. Míg az unió többi országában 2035-ig kitűzött cél, hogy a települési hulladék mindösszesen 10 százaléka kerülhet a lerakókba, addig Magyarországnak az elérendő cél 25 százalék.

Az IKSZ megjegyzi: a felsorolt célok teljesítéséhez elengedhetetlen az ehhez szükséges

• a magyar jogszabályi háttér megteremtése,
• a folyamatos szakmai egyeztetés,
• és a jól megfogalmazott lakossági szemléletformálás, iskolai oktatás.