Pénteken emelkedik az üzemanyagok ára a Holtankoljak.hu információi szerint. A gázolaj literenkénti átlagára 3 forinttal, a benzin ára pedig 6 forinttal nő. Legutóbb tavaly júliusban volt ilyen magas áremelkedés, az üzemanyagok drágulása azonban nem lesz tartós – mondta az InfoRádiónak az Erste bank olaj-, és gázpiaci elemzője.
A Brent típusú kőolaj ára az utóbbi két és fél hónapban több mint 50 százalékkal emelkedett, amiken hátterében elsősorban egy egyfajta spekuláció állhat, miszerint a koronavírus elleni vakcinák elterjedésével visszaállhat a Covidot megelőző időszak értékeire a globális kőolaj-kereskedelem. Miután viszont a jelentős keresletnövekedés az árak már hűen tükrözik, vélhetően nem maradt már jelentős tartalék az áremelkedésben – magyarázta az InfoRádiónak Pletser Tamás.
Az előttünk álló időszakban természetesen a kőolaj-ágazat számára is a legfontosabb tényező az lesz, hogy mennyire lesz sikeres a pandémia elleni küzdelem – tette hozzá a szakértő –, hogy milyen gyorsan fogja magát a világ beoltatni, és mennyire fog háttérbe szorulni a járvány. A piac várakozása szerint a világ a harmadik negyedév közepére, vagyis a nyár végére győzheti le a koronavírust, a kereslet pedig ennek megfelelően az év negyedik negyedévére állhat vissza arra a szintre, mint ami a járványt megelőzően volt látható.
Az Erste bank olaj-, és gázpiaci elemzője szerint, amennyiben a várakozások helyt fognak állni, akkor rövid távon az áremelkedés meg fog torpanni, miután a piac már teljesen beárazta a legoptimálisabb forgatókönyvet.
December 1-jén volt egy éve, hogy hivatalba lépett az Ursula von der Leyen által vezetett második Európai Bizottság. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem elemzése szerint a védelempolitika területén több előrelépést történt, mint a gazdaságban.
Az energiaügyi miniszter szerint egyre emelkedik az áram aránya az energiamixben. Az áramimport ma már 20 százalék körül van. A cél, hogy növeljék az áramtermelő kapacitást és áramtároló képességet – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Lantos Csaba.
Achim Wambach, a Leibniz Centre for European Economic Research (ZEW Kutatóintézet) igazgatója és a Mannheim Egyetem professzora szerint a magyar gazdaság elmúlt évekbeli stagnálását több különböző tényező (EU-s források hiánya, egyes szektorok túlszabályozása, külkereslet csökkenése) okozza, a trendek pedig hosszú távon sem biztatóak. A közgazdász a Portfolionak adott interjújában arról is beszélt, hogy Magyarország sokat profitálhatna az európai értékláncok földrajzi átrendeződéséből, ehhez azonban kiszámíthatóbb szabályozási környezetre és gazdaságpolitikára lenne szükség. Wambach véleménye szerint Közép-Európa és Magyarország gazdasági jövője a jó minőségű oktatásban és a kutatás-fejlesztésben van, a régió ugyanis csak ezen keresztül tud majd meghatározóvá válni bizonyos gazdasági területeken és a korábbinál szervesebb módon bekapcsolódni a nemzetközi ellátási láncokba.
3 °C
.jpg)
