Infostart.hu
eur:
354.97
usd:
304.99
bux:
132092.72
2026. május 27. szerda Hella
Nyitókép: pixabay

Minimálbér-emelés: a munkaadók és munkavállalók kormányzati segítségre várnak

A jövő évi minimálbér és garantált bérminimum emeléséről szóló tárgyalások sikeres lezárásához nagyban hozzájárulna a kormányzati segítség, de az is fontos, hogy a munkáltatói és a munkavállalói oldal béremelési javaslatában vegye figyelembe a gazdaság helyzetét - mondta el a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórum (VKF) szerdai ülését követően egy-egy résztvevő a munkavállalói és munkáltatói oldalról az MTI-nek.

A VKF-ülés munkáltatói oldaláról Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke, a munkavállalói oldalról pedig Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke is elmondta: Palkovics László innovációs és technológiai miniszter javasolta, hogy tegyenek kísérletet a megegyezésre januárban, miután az egyeztetésen a munkaadói és a munkavállalói oldal is jelezte, hogy béremelési javaslataikról nem tudnak elmozdulni.

A munkaadók 3 százalékot némileg meghaladó, a szakszervezetek 5 százalékos minimálbér és garantált bérminimum emelést tartanak elfogadhatónak.

Ez úgy alakult ki, hogy a szakszervezetek 10-ről 5 százalékra módosították béremelési igényüket, míg a munkaadók nulláról felmentek 3 százalékra - mondta Kordás László. Hozzátette: a kormánytól érkező konstruktív javaslatokra is szükség van a megállapodáshoz.

Rolek Ferenc úgy vélte, a megegyezéshez a két fél javaslatának tovább kell közelítenie egymáshoz, figyelembe véve a gazdaság helyzetét, hogy mi történt az elmúlt évben, és hogy mi várható. Mindezek mellett pedig egy kis kormányzati segítség is "jól jöhet".

Az MGYOSZ alelnöke szerint megoldás lenne, ha például a kormány csökkentené a munkáltatói járulékokat, ebben az esetben a munkaadók a jelenlegi béremelési javaslatuknál feljebb mehetnének. Ha pedig a munkavállalói járulékból engednének el, akkor a szakszervezetek vélhetően alacsonyabb béremelést is elfogadnának.

A szakszervezeti oldal (a MASZSZ, a LIGA Szakszervezetek és a Munkástanácsok Országos Szövetsége) által az MTI-nek eljuttatott közös közleményben kiemelik, hogy megegyezés hiányában a minimálbérből élők jövedelme az infláció feletti ütemben értéktelenedne el jövőre.

Címlapról ajánljuk
Durva drágulások tapasztalhatók a BL-döntő miatt – Budapest felkészült

Durva drágulások tapasztalhatók a BL-döntő miatt – Budapest felkészült

Budapest teljesen felkészülve várja a szombati Bajnokok Ligája döntőt – közölte Szondi Vanda kormányszóvivő a keddi kormányülés utáni szerdai sajtótájékoztatón. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban arról beszélt, hogy az előző évek tapasztalatai alapján akár több tízmillió eurót is elkölthetnek a szurkolók egyetlen hétvégén a döntőnek otthont adó városban, ennek legnagyobb része azonban pár szektorban landol.

Autópályák, hulladék, kaszinók: felülvizsgálják a koncessziós szerződéseket

Az Országgyűlés szerdai ülésén Molnár Zoltán (Tisza) arra kérte frakciója nevében a kormányt, hogy haladéktalanul kezdje el a teljes körű koncessziós auditot. „A 30-35 évre titkosított, haveri kézbe játszott koncessziós szerződések azonnali felülvizsgálata nem bosszú, hanem nemzeti kötelesség” – fogalmazott. A legkirívóbb példák között a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztését, az országos hulladékkoncessziót és a kaszinókat említette. Magyar Péter miniszterelnök válaszában meg is ígérte a teljes felülvizsgálatot.
inforadio
ARÉNA
2026.05.27. szerda, 18:00
Csicsmann László
Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Rejtett apróságok az áramszámlákon: mutatjuk, mit fizetünk valójában

Rejtett apróságok az áramszámlákon: mutatjuk, mit fizetünk valójában

Miért ennyi az annyi az áramszámlán? Sok vállalkozás számára ez nem egyszeri kérdés, hanem visszatérő tétel: a számlán megjelenő sorok és rövidítések mögött több szereplő, szabály és elszámolási logika áll. Milyen azonosítók, díjelemek és elszámolási módok jelennek meg a bizonylaton, és hogyan érdemes ezeket értelmezni? A magyarázatok alapját a hazai piaci gyakorlat és a kötelező tartalmi előírások adják, amelyek miatt több – első ránézésre nehezen értelmezhető – tétel is megjelenik a számlaképen. A kérdés különösen akkor éles, amikor kereskedőváltás, új szerződéskonstrukció, okosmérő vagy saját termelés (például naperőmű) kerül a rendszerbe. Az EnergyTalks új adásában végigmegyünk azon, hogy mit érdemes nézni, mit lehet ellenőrizni, és mi az, ami jellemzően nem a szolgáltató „egyedi döntése”, hanem szabályozott elem.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×