Véget ért az év első fele, a részvénypiaci folyamatok értékelésére az InfoRádió Debreczeni Csabát, az MBH Befektetési Bank vezető részvényelemzőjét kérte meg.

Az elemző szerint 2026 első fele egészen érdekesen alakult a világban, hiszen az év azzal indult, hogy Amerika, az egyik vezető részvénypiac elég komoly eséssel nyitott. Annyira komoly eséssel, hogy március végéig gyakorlatilag az egyik legrosszabb évét tudta maga mögött az S&P 500, az 500 legnagyobb tőzsdei cég.

Aztán március végén jött egy mostanáig kitartó változás: az iráni háború elején volt egy óriási fordulat a piacokon, és megjelent a vételi erő – fogalmazott Debreczeni Csaba. „A befektetők mindent kerestek, ami kockázatos. A jól megszokott tankönyvi példát vették elő, hogy ami nagyon kockázatos, annak magasabb lesz a hozama, a legtöbben a technológiai szektorba ugrottak bele. Ez főleg a fejlett piacokon, Amerikában és a Távol-Keleteten működött” – magyarázta.

A március végén bekövetkező fordulat megfigyelhető volt Európában és Közép-Európában is – tette hozzá az elemző.Például Magyarországon a BUX március végén produkált egy nagy fordulatot, de ez volt tapasztalható a lengyel indexnél is, talán a román és a cseh piac volt a kivétel.

Kelet-Közép-Európában nem a technológiai szektor adta a húzóerőt az elemző szerint, „hanem a pénzügy, leginkább a bankok, a biztosítók, illetve az energetika, az olajcégek, a közművek, a villamosenergia-szolgáltatók adják az indexek emelkedésének a döntő részét.”

A magyar piac kiemelkedő eredményt el, az év elejétől mostanág 28 százalékos hozamot produkált a BUX.

„Ennél jobb hozamot az általunk figyelt piacok közül a román tudott elérni, a bukaresti tőzsde majdnem 40 százalékot emelkedett, és még dobogós helyen van a lengyel piac is, amely 22 százalékot tudott emelkedni. Amerikában a legnagyobb technológiai cégek például ugyanezen időszakban 17 százalékot tudtak emelkedni” – fogalmazott Debreczeni Csaba.

Az előttünk álló időszakról elmondta: a mi régiónkról szinte mindig úgy beszéltünk, hogy egyfajta diszkonttal forog például Nyugat-Európához képest, Amerikához képest pedig végképp.

2022 és 2025 között ez az alulértékeltség csökkent a régiónkban, de az elemzők látnak még fejlődési lehetőséget.

„Kelet-Közép-Európába még továbbra is jön az uniós forrás, és most úgy tűnik, hogy Magyarországra is megérkeznek ezek, tehát mindenféleképpen gazdasági növekedéssel számol a mi bankunk makroelemzői csapata is. Ez azt jelenti, hogy a hazai cégek számára pozitív időszak jöhet, ezek a várakozások leginkább a bankszektort és az energiaszektort érinthetik. Azt gondoljuk, hogy lehet még tér a hazai piacban, de most már egy kicsit óvatosabban kell e tekintetben fogalmazni, hiszen az alulárazottságnak a nagy része az elmúlt években eltűnt” – jelezte az elemző.

A cikk Kalapos Mihály interjúja alapján készült.