Az interjúban a vezérigazgató kifejtette, hogy idén nagyjából 8 milliárd forintba kerül a vállalatnak a béremelés. Szerinte a vállalatnak rossz a költségstruktúrája: a személyi ráfordítás adja a kiadásaik 70 százalékát, míg az osztrák postánál például csak 50 százalékos ez az arány. "Ezért kellett az augusztusi átlagosan 8 százalékos differenciált alapbéremeléshez a kormány segítségét kérni, ezért veszteséges üzemi szinten a posta" - mondta.

Schamschula György beszélt arról is, hogy

jelenleg nincs munkaerőhiány,

mint fogalmazott: egy 27-28 ezres nagyvállalatnál 80 betöltetlen álláshely a természetes fluktuációból adódik. "Klasszikusan egy tízszázalékos béremeléshez növelni kellene az árakon, vagy pedig fokozni a hatékonyságot. Az áremelések korlátja, hogy lakossági oldalon az egyetemes szolgáltatási körben csak az infláció mértékével lehet árat emelni, ez 2-3 százalék, ráadásul csökken is a hagyományos levélforgalom. A csomagszállításban pedig a piaci realitás szab korlátot az áremeléseknek".

Az üdülőeladásokról a vezérigazgató azt mondta, hogy a Magyar Posta minden üdülőjét bezárta, de az ingatlanok egy része még a birtokában van. "Nagyon leromlott állapotban voltak, a kihasználtságuk alacsony volt, évente 100-200 milliós veszteséget hoztak a cégnek, és kétszer ennyit kellett volna költeni a felújításukra. Ezért meghirdettük a siófoki szállodánkat, hamarosan kiírjuk a balatonalmádi üdülőt is" - tette hozzá.

A koronavírus-járvány céget érintő hatásairól azt mondta, hogy a hagyományos termékek, a levél és a sárga csekkes befizetések forgalma évente 3-5 százalékos mértékben esik vissza, de áprilisban 30 százalék fölötti volt a zuhanás. "Az első félévben emiatt ötmilliárdos árbevétel-kiesés keletkezett, amihez hozzá kell adni a védekezésre elköltött milliárdokat is. A karácsonyi csomagküldéssel visszajön valamennyi a veszteségekből" - tette hozzá Schamschula György, aki szerint tízszázalékos árbevétel-csökkenés várható éves szinten.

"A postának az a legnagyobb problémája, hogy van egy 2600 pontos országos hálózata, aminek meg kell találni a helyes struktúráját, mivel a fenntartási költségek nagyon magasak. Eldöntöttük, hogy nem zárunk be postahivatalokat, de újragondoljuk azok működését, és egyszerűsítjük a termékportfóliónkat is" - fogalmazott.

A felújításokról elmondta, hogy tavaly 65 posta újult meg majdnem félmilliárd forintból, idén százmilliót tudtak költeni 25 helyszín felújítására. Mint fogalmazott, szeretnének "életet lehelni" a postahivatalokba, például úgy, hogy ide koncentrálnák más szolgáltatók ügyfélszolgálati pontjait is.

Kitért arra is, hogy

a cég levélforgalomra kiépített infrastruktúrája nem hatékony csomagok továbbítására,

ráadásul nagyon sok, 260 csomagfeldolgozó pont van az országban. "A logisztikai piac növekedési üteme ma 15-16 százalék, és várhatóan az előttünk álló évtizedben is legalább évi tízszázalékos marad a dinamikája. Ezért megújítjuk az egész rendszert, már tart az ötvenmilliárdos MPL Plusznak nevezett programunk megvalósítása. Lesz egy országos központ és 23 depó az országban a csomagok elosztására" - tette hozzá, megjegyezve, hogy a központnak még keresik a helyét a délkelet-pesti térségében.