Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Alpinisták egy 80 x 80 méteres, nemzeti színű zászlót függesztettek ki a Saentis-hegy oldalára a svájci Alpokban 2020. július 31-én. Svájcban augusztus 1-je a svájci Államszövetség megalapításának ünnepe.
Nyitókép: MTI/EPA/Alexandra Wey

Svájcban akar dolgozni? Ma sorsdöntő népszavazás volt ebben a témában

A svájciak elutasították az EU-állampolgárok bevándorlásának korlátozását.

A svájci szavazók elutasították az Európai Unió állampolgárainak svájci letelepedését és munkavállalását korlátozó javaslatot a vasárnap tartott népszavazáson.

A végeredmény szerint a szavazók 61,7 százaléka utasította el Svájc és az uniós országokban élők szabad mozgására vonatkozó szerződés felmondását célzó kezdeményezést.

A nacionalista-populista Svájci Néppárt által napirendre tűzött kérdés lényege az, hogy meghatározzák-e a Svájcban letelepedő és munkát vállaló EU-állampolgárok létszámát. Jelenleg nagyjából 1,4 millió uniós állampolgár él a 8,6 millió lakosú Svájcban.

A populisták javaslata szerint a munkavállalásnál, valamint a társadalombiztosítási és jóléti juttatások odaítélésekor a betelepülőkkel szemben előnyben kellene részesíteni azokat, akik Svájcban születtek.

Az SVP kezdeményezése szerint Svájcnak felül kellene vizsgálnia az alkotmányát és biztosítani, hogy az alpesi ország önállóan döntsön a bevándorlási politikájáról.

A kormány azonban figyelmeztetett: ha Svájc eloldalúan felmondja a szabad mozgásra vonatkozó megállapodást, egy sor klauzula lép életbe, amelyek számos üzletet befagyasztanak az Európai Unióval, Svájc legnagyobb kereskedelmi partnerével.

Ursula van der Leyen, az Európai Bizottság elnöke üdvözölte a népszavazás eredményét.

2014-ben egyszer már sikerült napirendre tűzni egy hasonló kérdést. Az akkori népszavazáson a szűk többség támogatta, hogy korlátozzák a Svájcban letelepedő és munkát vállaló EU-állampolgárok létszámát és jogait, de a parlament, a gazdasági és társadalmi következményektől tartva, végül nem emelte teljes egészében törvényerőre a döntést. Ez tette lehetővé a Svájci Néppárt számára, hogy újra napirendre vegye a kérdést.

Az EU-állampolgárok letelepedése és munkavállalása mellett a svájciak 60 százalékos többséggel döntöttek a vasárnapi népszavazáson arról is, hogy az apák kapjanak a gyerek születése után kéthetes fizetett szabadságot. Támogattak 50,1 százalékkal egy 2030-ig tervezett, 6,5 milliárd dollár értékű vadászgépbeszerzést is. A farkasvadászat szigorú szabályainak enyhítését - amire szükség lenne ahhoz, hogy kordában tartsák a ragadozópopulációt, - viszont 51,9 százalékos többséggel elutasították.

A részvételi arány ezúttal kiugróan magas, közel 59 százalékos volt. A svájci népszavazásokon ugyanis már évtizedek óta alacsony, általában 50 százalék alatti a részvételi arány. Jellemzően, a szavazók nagyjából 90 százaléka, nem személyesen, hanem levélben adják le voksukat.

Címlapról ajánljuk
Tarol az AI: hamarosan már nem is lesz szükség zenészekre?

Tarol az AI: hamarosan már nem is lesz szükség zenészekre?

Folyamatos a vita a zeneiparban arról, hogy mire és milyen mértékben szabad vagy éppen nem szabad mesterséges intelligenciát használni, miközben a generatív AI fejlődése ott tart, hogy az emberek túlnyomó többsége már nem tudja megmondani, mesterséges zenét hall-e vagy ember által játszottat. Sokan zavarba kerülnek, mikor kedvenc zenéjükről kiderül, hogy nem is ember készítette.

Az űrből fognak ellenőrizni – ismertette az új, 20 pontos béketervet Volodimir Zelenszkij

Az ukrán elnök első alkalommal vázolta fel Ukrajna és az Egyesült Államok között megvitatott 20 pontos béketerv-javaslat főbb pontjait, amelyek szerinte alapul szolgálhatnak az Oroszországgal háború lezárását célzó jövőbeli megállapodásokhoz. A magyarokat is érintő vállalás is szerepel a tervezetben.
VIDEÓ
Több mint 100 éve jöttek az országba, megújították a zöldségtermesztést – Testvérvárosok ápolják örökségüket

Több mint 100 éve jöttek az országba, megújították a zöldségtermesztést – Testvérvárosok ápolják örökségüket

A testvértelepülési kapcsolatok sokszor formális együttműködéseknek tűnnek, ám tanulmányunk rávilágít arra, hogy mögöttük gyakran mély történeti és közösségi kötelékek húzódnak meg. Kutatásunkban azt vizsgáljuk meg, miként él tovább a magyarországi bolgárkertészek öröksége a mai bolgár-magyar önkormányzati kapcsolatokban. Országos testvértelepülési adatbázisokra és interjúkra támaszkodva mutatjuk be, hogy számos együttműködés nem véletlenszerűen jött létre: a bolgárkertészeket egykor kibocsátó, valamint az őket befogadó települések között máig élő kapcsolati hálók rajzolódnak ki. Az eredmények szerint a közös múlt, a családi emlékezet és a helyi bolgár közösségek jelenléte kulcsszerepet játszik a partnerségek kialakításában, ám a valódi, élő együttműködést a rendszeres intézményi és közösségi kapcsolattartás tartja fenn. A tanulmány így új nézőpontból értelmezi a városdiplomáciát: mint történeti gyökerekből táplálkozó, alulról építkező kapcsolatot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×