eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) neve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) korábbi székházán Budapesten 2013. október 1-jén. Szeptember 16-án Országgyűlés elfogadta az MNB-ről szóló törvényt, amely összevonja a jegybankot és a PSZÁF-ot, ez utóbbi megszüntetésével.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Rendhagyó változtatás az MNB-től

A jegybanknak egy ideje már nem az alapkamat a legfontosabb eszköze a piaci kamatok befolyásolására – most sem ehhez nyúlt.

Délután háromkor jelenik meg az MNB egyhetes betéti tenderének eredménye, azonban a jegybank honlapjára már felkerült a mai tender meghirdetése. Ennek újdonsága, hogy az eddigi 0,6 százalék helyett 0,75 százalékos kamat mellett fogad be ajánlatokat a jegybank, vagyis gyakorlatilag kamatot emelt – írta a Portfolio.

Mindez azért számít szigorításnak, mert az utóbbi hónapokban az egyhetes betét az effektív irányadó eszköz, vagyis annak kamata a meghatározó. Ez eddig mindig megegyezett az alapkamattal, most először van eltérés.

A portál emlékeztet: valójában már régóta nem az alapkamat a jegybank legfőbb, a piaci kamatokat meghatározó eszköze, mert a jegybank aktív likividitászabályozó eszközökkel befolyásolta a bankközi kamatszintet. Az egyhetes betét eszközét a jegybank a koronavírus-járvány első hullámának tőkepiaci turbulenciájában vezette be, és elérte a bankrendszer felesleges likviditásának korlátlan kiszívását érte el. A vészhelyzeti eszköz ezzel a monetáris politika legfontosabb kamatbefolyásoló eszközévé vált.

A kamatot nem a monetáris tanács ülésen határozzák meg, hanem az igazgatóság dönt róla a betét meghirdetésének napján. Mindeddig soha nem tért el a jegybank az alapkamat szintjétől, ez az első ilyen eset.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×