Infostart.hu
eur:
365.97
usd:
313.71
bux:
132633.84
2026. április 30. csütörtök Katalin, Kitti
Karácsony Gergely főpolgármester, a Párbeszéd-Zöldek-DK-MSZP főpolgármester-jelöltje beszédet mond az önkormányzati választási eredményváró rendezvényén a budapesti Városháza parkban 2024. június 10-én.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Karácsony Gergely: ha nem elég az ÁSZ-vizsgálat, jöhet bármilyen átvilágítás is

A Fővárosi Önkormányzat természetesen áll bármilyen újabb átvilágítás elé - közölte Karácsony Gergely főpolgármester a Kormányinfón elhangzottakra reagálva szerdai Facebook-bejegyzésében.

"Tőlem megnézhetnek mindent számlát, ellenőrizhetik ahányszor csak akarják, csak fejezzék be Budapest kivéreztetését" - fogalmazott a városvezető.

Hozzátette: "Gulyás Gergely miniszter olyasmit mondott, hogy betekintési lehetőséget kérnek a főváros pénzügyeibe, hát tessék, jöjjenek, ha már az állam legfőbb ellenőrző szervének, az Állami Számvevőszéknek a teljeskörű betekintése és ellenőrzése valamiért nem elég nekik".

Karácsony Gergely kiemelte, hogy az önkormányzatok gazdálkodását az Állami Számvevőszék (ÁSZ) rendszeresen ellenőrzi, ebben az elmúlt időben különös figyelem jutott a Fővárosi Önkormányzatra. A 2023. év költségvetését és zárszámadását az ÁSZ a 24015. számú jelentésében vizsgálta töviről-hegyire.

Az Alkotmánybíróság külön is idézte ennek a jelentésnek azt a megállapítását, hogy "a Fővárosi Önkormányzat pénzügyi helyzete kedvezőtlenül alakult az ellenőrzött időszakban, amelyre a külső negatív tényezők (koronavírus-járvány, gazdasági visszaesés, energiaválság, infláció) mellett az önkormányzatok gazdálkodását befolyásoló kormányzati intézkedések (szolidaritási hozzájárulás összegének emelése, mikro-, kis- és középvállalkozások helyi iparűzési adó mértékének 2 százalékról 1 százalékra történő csökkentése) is hatással voltak" - emlékeztetett.

A főpolgármester felidézte, alig egy évvel később, idén is vizsgálta a számvevőszék a Fővárosi Önkormányzat gazdálkodását, a nyolc napja közzétett elemzésében kimondta, hogy további intézkedések nélkül az önkormányzat nem tud eleget tenni a közfeladatellátási kötelezettségeinek.

Kitért arra: Budapest úgy tudott talpon maradni a közszolgáltatások érdemi csökkentése nélkül az elmúlt években, hogy 2019-hez képest reálértékben 25 százalékkal csökkentek a rendelkezésére álló források. Az államháztartási rendszerben példátlan az ilyen mértékű költségcsökkentés a rendszerváltás óta.

"Egyszerűen ilyen kormányzati elvonások mellett - ahogy azt minden eddigi ellenőrzés megállapította - nem lehet fennmaradni" - emelte ki.

Karácsony Gergely közölte: Budapest kész tárgyalni a kormányzattal. Az idő azonban vészesen fogy, a város a kormányzati elvonások miatt a működőképesség határán egyensúlyoz.

"Ha a kormányzat nem bízik az Állami Számvevőszék nagyon alapos ellenőrzéseiben és jelentéseiben, természetesen állunk bármilyen újabb átvilágítás elé. Csak nehogy késő legyen, amikor már nincs visszaút" - tette hozzá.

Címlapról ajánljuk
„Lesz egy fontos alapelv” – részleteket árult el az ügynökakták feloldásáról a levéltár főigazgatója

„Lesz egy fontos alapelv” – részleteket árult el az ügynökakták feloldásáról a levéltár főigazgatója

Cseh Gergő Bendegúz az InfoRádióban elmondta, mi volt az egyik fő kikötés, amely elhangzott a Magyar Péterrel való egyeztetésen. A történész-levéltáros egyebek mellett beszélt arról, hogy kik jogosultak az akták megtekintésére, még hányan élhetnek az egykori ügynökök közül, továbbá arra is kitért, milyen feladataik lesznek még az októberre tervezett nyilvánosságra hozatalig.
inforadio
ARÉNA
2026.04.30. csütörtök, 18:00
Nagy Zoltán Zsolt
a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinika igazgatója
Masszív befizetéseket követelnek az EU-s kasszába, egyúttal újra gúzsba kötnék a közös költségvetést

Masszív befizetéseket követelnek az EU-s kasszába, egyúttal újra gúzsba kötnék a közös költségvetést

Egyre élesebben körvonalazódnak a pozíciók az Európai Unió hétéves költségvetése körül, ahol az Európai Parlament már mintegy 10 százalékos emelést vár el a Bizottságtól és a Tanácstól. A kérdés nemcsak az, hogy honnan teremtsék elő a többletforrásokat, hanem az is, hogy azokat milyen arányban fordítsák új prioritásokra, illetve a hagyományos politikák megőrzésére. A vita egyszerre szól pénzről, hatáskörökről és politikai súlypontokról, és a 27 tagállam közt sosem könnyű a konszenzusteremtés. Ebben az átalakuló rendszerben Magyarország számára is komoly lehetőségek nyílhatnak, de az még nem látszik, hogy az új kormány a nagyobb mozgástérrel járó reformokat támogatná, vagy a politikailag kevésbé kockázatos előre elkülönített források útjához ragaszkodna.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×