Matolcsy György a Magyar Közgazdasági Társaság idei rendhagyó, online konferenciáján elmondta: az évtized mostanihoz hasonló "brutális" indulása ritka a történelemben. Lezárult a 2013-2019 közötti napsütéses, konjuntúrát hozó időszak, borúsabb hét év kezdődött 2020-tól, ami a pandémiával indult.

A jegybankelnök a Milyen évtizedben hajózunk 2020-2030-ban? címmel megtartott előadásában rámutatott: új pénzügyi forradalomban az aranyalapú bretton-woods-i rendszer nem jöhet vissza, az 1970-es években megindult pénzügyi liberalizáció sem tér vissza. Hozzátette: 2020-ban a modern pénzrendszer számos kihívás elé néz, a jegybankok szerepe átalakul, változnak a jegybanki politikák, bővül a jegybankok mandátuma.

Matolcsy György szerint azért is jöhet új pénzügyi forradalom, mert a mennyiségi lazítási programok a globális jegybankok világában, s ezért a pénzvilágban "vadonatúj" helyzetet teremtettek.

A digitalizáció átalakítja a világot, minden jegybank keresi a digitális pénz lehetőségét.

A jegybankok szerepének átalakulásáról azt mondta: az évtizedben a jegybankok szerepe egyre inkább nem hagyományos (unortodox), már az lett a 2008-as gazdasági összeomlásra adott válaszként, és ez folytatódik. Az árstabilitás mellett más mandátumok is belépnek, és a jegybanki politikák a fenntarthatóság felé haladnak - sorolta. A jegybankok szerepet vállalnak a gazdaság stabilizálásában. A jegybanki mandátumok bővülése azt jelenti, hogy a kormányok és a jegybankok stratégiai szövetségesei egymásnak. Minden gazdaságpolitika csak környezeti fenntarthatóságon alapulhat a 2020-as évtizedben, hogy a jegybanki politikák is, az társadalmi követelmény, a korfák változása ezt szükségessé teszi - mutatott rá Matolcsy György. Ma 1,7 földnyi természeti erőforrást használ a világ, ami nem fenntartható.

Kiemelte:

a háborús időkön kívül még nem volt ilyen jelentős eladósodás, mint jelenleg, az adósság pedig kihívás.

Szavai szerint mindaz, amiről a mostani helyzetben hallunk, vagyis a mentőcsomagok, fejlesztési programok, azok eladósodást jelentenek. Azok mögött vagy állami, vagy jegybanki, vagy piaci pénzteremtés áll. Az eladósodás egy pillanatig, csak rövid ideig nem okoz gondot - húzta alá, hozzátéve: mindenképpen, például a jegybank által képviselt magyar gazdaságpolitikában legkésőbb 2022 után, vissza kell térni az egyensúly és növekedés pályájára.

Most először a növekedést kell visszaállítani.

Kitért arra: a jegybankok keresik az új eszközöket, amikkel segíthetik a globális versenyt. Nem elég a pénzteremtés, a fejlesztés, versenyképességi fordulatra van szükség. A több 10 milliárd euró fejlesztési forrás akkor tud hasznosulni. A 2020-as évtizedben az új nyersanyag az adat, "az adat az új olaj", az információ lehet az évtized motorja - vélekedett.

ÁSZ: nem a hiánycél megtartása az elsődleges cél

Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke szerint a koronavírus-járvány felgyorsítja a világgazdaság átalakulását, a globális piacgazdasági fertőzések legjobb ellenszere a "szilárd közpénzügyi rendszer". A számvevőszék évek óta foglalkozik azzal, hogyan lehet a költségvetést rugalmasan alkalmazkodóvá tenni az évközi változásokhoz, egyúttal betartva az államadósságra vonatkozó szabályt. Ezt jelenleg át kell értékelni szerinte, a súlyos, gazdaságot megrekesztő helyzetben.

Már nem a hiánycél megtartása az elsődleges cél, hanem a tartós visszaesés elkerülése, a helyreállítás ösztönzése. Közölte:

a mostani válságból csak néhány ágazat tud majd gyorsan talpra állni. Felvetése szerint azokat a költségvetési kiadásokat kell preferálni, amelyek befektetésnek tekinthetőek,

ezek között kiemelte a humán erőforrás képzettség hiányosságainak megszüntetését, a foglalkoztatás rugalmasságának javítását. Környezetkímélő technológiát kell bevezetni, az energia- és anyagfelhasználást pedig csökkenteni.

A számvevőszék elnöke szerint ősszel, a járvány új szakaszában a kormányzatnak a korlátozások helyett lehetőséget kell teremtenie. Meg kell vizsgálni a célzott adócsökkentések lehetőségét, ami a változásmenedzsmentből következik szerinte, a jelenlegi helyzet indokolja az szja-csökkentést. Egy százalék szja-csökkentésnek 150 milliárd forintos hatása van, 3 százaléknak 500-500 milliárd forint, például két évre elosztva - mondta. A lakosság által felhasználható jövedelmet növelni kell, teljesítményhez kötött források biztosításával. A nehéz helyzetből egy országot csak a teljesítmény emelhet ki - összegezte.