Palócz Éva szerint már az első hullám során sem kaptak a magyar vállalatok túlságosan sok támogatást, lényegében a hitelmoratórium volt az egyetlen jelentős, bár ezt nem a költségvetősből, hanem a bankrendszer terhére hajtotta végre a kormányzat. Valamint a „nagyon soványka és halovány”, úgynevezett kurzarbeit, azaz munkahelyvédelmi bértámogatás szerepelt, azonban ez már kifújt – tette hozzá. Vagyis,

azok a támogatások, amelyeket a szakértők egyértelműen keveselltek tavasszal, azok momentán már nem léteznek,

így a vállalatok meglehetősen rossz állapotban állnak a második hullámnak elébe – mondta a szakember.

A Kopint-Tárki Konjunktúrakutató vezérigazgatója megjegyezte, ugyan hallani lehetett egy 500 milliárd forintos csomagról a kormányzat részéről, de ennek egyelőre nem látni jelét semmilyen területen, és a miniszterelnök csak a hitelmoratórium korlátozott körben történő meghosszabbítását jelentette be. Palócz Éva elismerte, ez bizonyos rétegek számára fontos, azonban a vállalatok túlnyomó részének nem szolgál megoldással, hiszen esetükben

a munkahelyeket kellene megtartani, átmentve arra az időre, amikor már jobb konjunkturális helyzet lesz.

Ezzel szemben azt látható, hogy egyre több cégnek fogynak el a tartalékai, és kénytelen elbocsájtani – tette hozzá.

Ugyan aki augusztus 31-ig kérvényezte az addigi kurzarbeit támogatást, az év végéig még megkapja, értett egyet Palócz Éva, szerint viszont ez kevés segítséget jelent. Meglátása szerint

egy „rendes kurzarbeit”, a teljes munkaidőnek a nagyobb százalékú támogatása jelentene megoldást,

ahogyan az például Ausztriában és Németországban történik. Mert így a munkaerőt, noha szintén érné némi veszteség, de nem lehetetlenül ne el úgy, mint a hatályos kurzarbeit keretében – magyarázta.

Emlékeztetett, Magyarországon csak a „munkaterhelés” 15–75 százalékát elvesztő munkaerő után igényelhet egy vállalat támogatást, míg az osztrákoknál ez a teljes munkaidőre is érvényes.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!