Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.9
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Nyitókép: Pixabay

Nyaralás: a járványnál fontosabb tényező volt a pénz

A határzártól függetlenül se utazott volna külföldre a magyarok négytizede, mert nincs rá pénze - derült ki egy friss kutatásból.

Aki akart és volt rá lehetősége, már a nyáron megejtette a külföldi nyaralását, hasonló őszi tervei sokkal kevesebb embernek voltak, amit esetleg ellehetetlenített a szeptemberi határzár. Az emberek több mint harmadát a megfertőződés kockázata tartotta vissza, a többségnek meg egyszerűen pénze nem lett volna rá - summázható a Napi.hu számára a Pulzus Kutató által készített reprezentatív, ezer fős felméréséből.

A kutatás szerint a megkérdezettek mindössze 8 százalékának volt lefoglalt külföldi útja, további 10 százalék pedig még csak tervezési fázisban volt az őszi kikapcsolódás kapcsán. A válaszadók 38 százaléka egyébként a járvány miatt eleve nem utazott volna külföldre,

41 százalék meg azért, mert egyszerűen nem engedhette meg magának.

A lap szerint ez az arány pontosan ugyanannyi, mint amennyit az Eurostat mért még 2019-ben. Az európai statisztikai hivatal szerint a magyarok 41,5 százaléka nem tudott tavaly anyagi okok miatt elmenni egy legalább egyhetes nyaralásra, miközben az Európai Unió átlagában ez az arány 29 százalék.

Az érettségizettek 47 százaléka mondta azt, hogy anyagi okokból nem utazik, miközben az alapfokú végzettségűeknél ez csak 38 százalék, emellett a diplomások 40 százaléka hivatkozott erre. Az anyagi problémák lényegében ugyanannyi embert érintenek a fővárosban, mint a megyeszékhelyeken vagy a községekben.

A tavaszi járányhullám által jobban érintett budapestiek körében 45 százalék volt a külföldi utazástól a vírus miatt elzárkózók aránya, és mindössze 9 százalék tervezett, 5 százaléknak volt foglalt útja. Utóbbi tekintetében a megyeszékhelyek lakói a legbátrabbak 13, valamint a községek lakói 11 százalékkal. Végzettség szerint nézve legkevésbé a diplomásokat vonzotta a messzeség, szemben az érettségizettekkel vagy az alapfokú végzettséggel rendelkezőkkel.

A 18-39 évesek 31 százaléka, a 40-59 évesek 39 százaléka, a 60 év felettiek 45 százaléka válaszolta azt, hogy a járvány miatt nem utazott volna szeptember 1. után. A férfiak 21 százaléka tervezett vagy foglalt utat, szemben a nők 14 százalékával.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×