eur:
402.57
usd:
348.18
bux:
0
2025. június 17. kedd Alida, Laura
Védőmaszkot viselő ápoló egy raktárban az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben 2020. május 4-én.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Havi ötmilliárddal nő a lejárt kórházi tartozás

Nullszaldóról 37 milliárdra nőtt augusztusra a kórházak lejárt tartozása, de ha nincs változás a finanszírozásban, év végére 50 milliárdra hízhat az adósság. A hazai gyártók attól tartanak, megint hoppon maradnak, mert a járványvédelmi erőfeszítések miatt nem lesz kormányzati kapacitás az adósságrendezésre.

Ugyan év elején még szigorú elvárásokat fogalmazott meg Orbán Viktor miniszterelnök a kórházi adósságok alakulásával kapcsolatban - lényegében megtiltotta az intézményvezetőknek az adósság felhalmozását -, a járvány azonban teljesen a háttérbe szorította ezt. A kórházak kifizetetlen számlái pedig egyre gyorsuló ütemben halmozódtak: júliusra már havi 5,2 milliárddal nőtt a lejárt tartozás - írta a Világgazdaság Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkárára hivatkozva. A hazai gyártókat képviselő szervezet becslése szerint

2020. végére akár 50 milliárdra is hízhat a lejárt tartozás.

Ismeretes, hogy tavaly 67 milliárdos adóssággal zárták az évet a fekvőbeteg-ellátó intézmények, amelyeket csak hosszas huzavona és kemény alkudozás után fizetett ki a kormány.

A főtitkár rávilágított arra, hogy a pandémia miatti járványvédelmi intézkedések nyomán ugyan jelentősen csökkent a kórházak kapacitása, az elvégzett beavatkozások, a rossz finanszírozási struktúra és a veszélyhelyzet alatti finanszírozási változások miatt tovább emelkedett az adósság. Az OSZ főtitkára úgy véli, először a standard bázisfinanszírozás okozott jelentős bevétel-visszaesést, majd pedig az átlagfinanszírozás okozta a kifizetetlen számlák halmozódását. A főtitkár az MNB versenyképességi programjára hivatkozva közölte: fontos lenne a finanszírozást hozzáigazítani a gyógyítás tényleges költségeihez.

A gyártók azonban attól tartanak, hogy az idén sem nem lesz idő az adóssághelyzet kezelésére a járványvédelem miatt.

Az intézmények finanszírozási nehézségeit növeli, hogy a bérek és a rezsiköltség emelkedése mellett egyes eszközök is jelentősen drágultak a járvány miatt. Ugyanakkor a csökkenő ellátási esetszám miatt bizonyos eszközökből eleve kevesebbet is rendelnek a kórházak.

A második hullám nyomán várható intézkedések közül leginkább az foglalkoztatja a hazai gyártókat, hogy milyen mér­­­tékben zárnak majd be az egész­ségügyi in­tézmények, vagy halogatják az orvoshoz fordulást az emberek.

Rásky László szerint mostanra a kormány mára elég pontos képet alkothatott arról, hogy mely védőeszközöket tudja hazai forrásból beszerezni. A gyártók mindenesetre növelnék a mostani 18 százalékos részarányukat a központosított hazai beszerzésekből. Az OSZ főtitkára szerint nem kivételezést kérnek, hanem egyenlő esélyeket és lehetőségeket.Ugyanakkor továbbra is szükséges az ellenőrzött import a minőségi és megfelelő számú eszköz biztosításához.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!


VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk
Nem akartam emlékezni, az nekem nem segített – először és utoljára szólal meg a magyar Gulag túlélője

Nem akartam emlékezni, az nekem nem segített – először és utoljára szólal meg a magyar Gulag túlélője

Megtaláltuk a magyar Gulagnak nevezett internálótábor utolsó ismert túlélőjét. Az 1929-ben született Szabó Zoltán megjárta az Andrássy út 60-at, 1950 és 1953 között pedig több internálótáborban – Kistarcsán, Isaszegen, Bernátkúton, Tiszalökön és Recsken – is raboskodott. A 96 éves férfi 72 évig a legközelebbi családtagjain kívül senkinek sem beszélt a vele történtekről, még a szakirodalom és az emlékhelyet működtető Recski Szövetség sem tudott a létezéséről. Az InfoRádióval kivételt tett, viszont leszögezte, hogy hosszú életében először és utoljára hajlandó megszólalni ebben a témában, és a lakhelyét is titokban akarja tartani. Mint kiderül, ez az emlékeivel is így volt.

Csicsmann László: ellentétes az USA érdekeivel, hogy katonai úton rezsimváltást érjen el Iránban

Az Egyesült Államoknak nem érdeke belesodródni az Izrael és Irán között kialakult fegyveres konfliktusba, Donald Trump inkább Amerika gazdasági érdekeit tartja szem előtt – mondta az InfoRádióban a Közel-Kelet-szakértő.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.06.17. kedd, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. június 17. 04:34
×
×
×
×