21 °C
Ugyan év elején még szigorú elvárásokat fogalmazott meg Orbán Viktor miniszterelnök a kórházi adósságok alakulásával kapcsolatban - lényegében megtiltotta az intézményvezetőknek az adósság felhalmozását -, a járvány azonban teljesen a háttérbe szorította ezt. A kórházak kifizetetlen számlái pedig egyre gyorsuló ütemben halmozódtak: júliusra már havi 5,2 milliárddal nőtt a lejárt tartozás - írta a Világgazdaság Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkárára hivatkozva. A hazai gyártókat képviselő szervezet becslése szerint
2020. végére akár 50 milliárdra is hízhat a lejárt tartozás.
Ismeretes, hogy tavaly 67 milliárdos adóssággal zárták az évet a fekvőbeteg-ellátó intézmények, amelyeket csak hosszas huzavona és kemény alkudozás után fizetett ki a kormány.
A főtitkár rávilágított arra, hogy a pandémia miatti járványvédelmi intézkedések nyomán ugyan jelentősen csökkent a kórházak kapacitása, az elvégzett beavatkozások, a rossz finanszírozási struktúra és a veszélyhelyzet alatti finanszírozási változások miatt tovább emelkedett az adósság. Az OSZ főtitkára úgy véli, először a standard bázisfinanszírozás okozott jelentős bevétel-visszaesést, majd pedig az átlagfinanszírozás okozta a kifizetetlen számlák halmozódását. A főtitkár az MNB versenyképességi programjára hivatkozva közölte: fontos lenne a finanszírozást hozzáigazítani a gyógyítás tényleges költségeihez.
A gyártók azonban attól tartanak, hogy az idén sem nem lesz idő az adóssághelyzet kezelésére a járványvédelem miatt.
Az intézmények finanszírozási nehézségeit növeli, hogy a bérek és a rezsiköltség emelkedése mellett egyes eszközök is jelentősen drágultak a járvány miatt. Ugyanakkor a csökkenő ellátási esetszám miatt bizonyos eszközökből eleve kevesebbet is rendelnek a kórházak.
A második hullám nyomán várható intézkedések közül leginkább az foglalkoztatja a hazai gyártókat, hogy milyen mértékben zárnak majd be az egészségügyi intézmények, vagy halogatják az orvoshoz fordulást az emberek.
Rásky László szerint mostanra a kormány mára elég pontos képet alkothatott arról, hogy mely védőeszközöket tudja hazai forrásból beszerezni. A gyártók mindenesetre növelnék a mostani 18 százalékos részarányukat a központosított hazai beszerzésekből. Az OSZ főtitkára szerint nem kivételezést kérnek, hanem egyenlő esélyeket és lehetőségeket.Ugyanakkor továbbra is szükséges az ellenőrzött import a minőségi és megfelelő számú eszköz biztosításához.
