Infostart.hu
eur:
389.84
usd:
332.54
bux:
109299.29
2025. december 18. csütörtök Auguszta
Nyitókép: Pixabay

Hatalmas drágulás a Balatonnál

A nyári főszezonnak számító júliusban annak ellenére is jócskán drágultak a szállodák tavalyhoz képest, hogy a koronavírus-járvány miatt kevesebb vendégük volt - derül ki a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) legfrissebb ágazati elemzéséből.

Az elemzés idézi az STR Global társaság legfrissebb nemzetközi összevetését, amely szerint a kelet-közép-európai régióban - Ausztria, Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia - a nettó Revpar mutatót (egy kiadható szobára jutó szállásdíj bevétel) tekintve 23,4 euróval Magyarország a 3. helyen végzett Ausztria (33,6 euró) és Szlovákia (26,3 euró) mögött, Lengyelország (21,3 euró) és Csehország (16,6 euró) előtt.

A MSZÉSZ elemzésében idézett adatok szerint júliusban országosan 14,2 százalékkal, a balatoni régió működő szállodáiban 39,1 százalékkal nőtt a nettó átlag szobaár az egy évvel korábbihoz képest, és minden magyarországi régióban emelkedést mértek.

A legnagyobb, 39,1 százalékos növekedést a Balatonnál érték el, ahol 26 338 forint lett a nettó átlagos szobaár. A második az észak-alföldi régió, ahol 36,3 százalékkal 18 753 forintra nőtt a szobaár.

Az elemzés szerint júliusban főleg vidéken nyitottak újra a szállodák, a fővárosban a hotelek közel egynegyede maradt zárva, 160 nyitott ki a tavalyi 210-zel szemben. Júliusban a szövetség adatai szerint országosan 902 szálloda üzemelt a múlt évi 1051-gyel szemben.

Július végéig Magyarországon 2 új szálloda nyílt:

az Avar Hotel, Mátrafüred, 96 szobával és a Ramada by Wyndham Budapest City Center Hotel, 52 szobával.

Kitértek arra: júliusban a vendégéjszakák száma országosan 42,3 százalékkal, Budapesten 83,6 százalékkal, a Balatoni régióban 26 százalékkal, a fővároson kívüli szállodákban 22,1 százalékkal maradt el a múlt évitől. Egyedül a Tisza-tavi régióban nőtt a szállodai vendégéjszakák száma, 11,5 százalékkal.

Az elemzés szerint a belföldi keresletben meghatározó szerepet játszó SZÉP-kártya forgalma júliusban 5,2 milliárd forint volt, 29 százalékkal több a tavalyinál, az első héthavi 12,8 milliárd forint viszont 6,1 százalékkal kevesebb annál.

A január-júliusi SZÉP-kártya forgalom a belföldi szobaárbevételnek csaknem 40 százaléka.

Július végéig a 10 legnagyobb beutazó piac mindegyikéről csökkent a szállodai vendégéjszakák száma.

Júliusban a régióban vizsgált 5 főváros - Bécs, Budapest, Prága, Pozsony, Varsó - között Budapest a nettó Revpar mutatót tekintve 19,3 euróval a 2. helyen végzett Bécs (22,4 euró) mögött, Pozsony (19 euró), Varsó (13,8 euró) és Prága (13 euró) előtt.

Címlapról ajánljuk
Rejtély: megrongálódott Robert Fico gépe Brüsszelben
Tudósítónktól

Rejtély: megrongálódott Robert Fico gépe Brüsszelben

Az incidens során sem az utasok, sem a személyzet nem került veszélybe, a repülőgépet azonban biztonsági okokból ideiglenesen földre parancsolták. Robert Fico ennek ellenére részt vett a nyugat-balkáni országok uniós csatlakozásáról szóló szerdai esti csúcstalálkozón.

Két új közvélemény-kutatás, homlokegyenest ellentétes eredménnyel

A Nézőpont Intézet friss felmérése szerint listán a Fidesz 46, míg a Tisza Párt 39 százalékos eredményt érne el, ha most lennének a parlamenti választások. A Medián viszont nemrég azt mérte, hogy a Tisza a teljes szavazókorú népességben 5, míg a választani tudó biztos szavazók körében 10 százalékkal előzi meg a Fideszt. A 40 évnél fiatalabbak között 57 százalékos a Tisza Párt támogatottsága.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.18. csütörtök, 18:00
Lehel László
a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója
Így válhatnak pénztemetőből a városfejlesztés motorjává az önkormányzati helyiségek

Így válhatnak pénztemetőből a városfejlesztés motorjává az önkormányzati helyiségek

A nem lakáscélú önkormányzati helyiségekkel kapcsolatos gazdálkodás problémáiról és az abban rejlő lehetőségekről szóló hétrészes cikksorozatunk korábbi részeiben részletesen feltártuk az önkormányzati helyiséggazdálkodás helyzetét. Bemutattuk a fővárosi szinten közel 20 ezer ingatlant számláló portfólió hasznosításának nehézségeit, és rávilágítottunk arra a paradoxonra, hogy az ingatlangazdálkodás számos településen bevételtermelés helyett jelenleg veszteséget generál. Ugyanakkor a hazai jó gyakorlatok világosan mutatják: proaktív megközelítéssel a sokszor tehernek tekintett ingatlanvagyon a városfejlesztés és a bevételtermelés egyik központi motorjává válhat. Cikksorozatunk utolsó két részében bemutatjuk a hatékony működés hatpillérű modelljét. E cikk három területre fókuszál: városfejlesztési célokhoz igazodó stratégiai tervezésre, adatvezérelt portfólió kialakítására, valamint rugalmas szabályozási keretre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×