A visszaesés mértéke 28,8 százalékponttal kisebb volt az áprilisi mélypontnál. Munkanaphatástól megtisztított adatok alapján 7,7 százalékkal csökkent a termelés - erősítette meg az egy hete megjelent első becslés adatait pénteki részletes jelentésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A koronavírus-járvány miatt megváltozott gazdasági folyamatok hatása még ebben az időszakban is érezhető volt.

Az előző hónaphoz viszonyítva júliusban 7,2 százalékkal nőtt a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás, áprilishoz képest pedig 46 százalékkal emelkedett.

Az iparon belül döntő súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 8,0, a csekély súlyú bányászaté 31 százalékkal esett vissza. Az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) kibocsátása 4,1 százalékkal csökkent.

A feldolgozóipari termelés mintegy 29 százalékát képviselő járműgyártás 13,2 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.

A közúti gépjármű gyártásának volumene 16,9 százalékkal, a közúti jármű alkatrészeinek gyártásáé 10,8 százalékkal esett vissza.

A számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 2,3 százalékkal nőtt. Az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 52, míg a kisebb súlyú elektronikus fogyasztási cikk gyártása 14,1 százalékkal emelkedett, a híradástechnikai berendezés gyártása ugyanakkor 68 százalékkal visszaesett.

Az élelmiszerek, italok és dohánytermékek gyártása a külpiaci eladások növekedésének és a belföldi eladások mérséklődésének eredőjeként 0,3 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához viszonyítva.

A villamos berendezés gyártás 1,6 százalékkal nőtt, elsősorban a járműgyártáshoz köthető akkumulátorgyártás felfutása miatt. A vegyi anyagok és termékek gyártásában tizenkilenc havi csökkenés után növekedést mért a KSH. Júliusban a kibocsátás 6,7 százalékkal emelkedett, főleg a műanyag alapanyagok gyártásának köszönhetően.

Belső értékesítés és export

Az ipar belföldi értékesítése 8,3 százalékkal, ezen belül a feldolgozóiparé 11,4 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához képest. Negyedik hónapja csökkentek az élelmiszeripar belföldi eladásai, igaz az áprilisi 15,0 százalék után júliusban csak 0,2 százalékkal. A járműgyártásban a 21,3 százalékos volt a belföldi értékesítés éves lemaradása a júniusi 18,7 százalék után, a számítástechnikai termékeknél viszont az előző havi 9,8 százalékról 7,6 százalékra fékeződött a visszaesés. A gyógyszeripar belföldi értékesítése 8,3 százalékkal, a villamos berendezéseké 5,0 százalékkal meghaladta a tavaly júliusit.

Az ipari export volumene 6,9 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A járműgyártás kivitele 11,7 százalékkal esett vissza, míg a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásé 5,5 százalékkal, a villamosberendezéseké 8,5 százalékkal nőtt. Az élelmiszerexport 5,1 százalékkal nagyobb volt a tavaly júliusinál, a gyógyszerexport 5,3 százalékkal csökkent.

A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelései 5,9 százalékkal elmaradtak a tavaly júliusiaktól, az új belföldi rendelések 4,7, az új exportrendelések 6,1 százalékkal csökkentek. Az összes rendelésállomány július végén 0,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a belföldi megrendelések 9,3 százalékkal az export megrendelések 0,2 százalékkal nőttek.

Az év első hét hónapjában az ipari termelés 12,1 százalékkal esett vissza a múlt év azonos időszakához mérve, a külpiaci eladások volumene 12,6 százalékkal, a belföldi értékesítés 7,8 százalékkal csökkent.